Baptist TOP1000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[2002-es {kor�bbi} vas�rnapi iskolai anyagok].

 
A F�NY KORA
�s 60:1-3; 61:1-4, 10-11

Isten n�p�nek f�nykor�ban val�s�gg� lesz k�r�s�nk: `J�jj�n el a te orsz�god, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, �gy a f�ld�n is@ (Mt 6:10). A messi�si korszakot bemutat� pr�f�ci�k (�s 57-62) az �r J�zus uralma alatt �l�k �r�meir�l sz�lnak. Az el�sz�r Izr�elnek �g�rt �ld�sokban mindazok r�szes�lnek, akik `Isten felkentj�vel@, az `�r�kk�val� sz�vets�g@ szerz�j�vel `frigyre l�pnek@. Nyilv�nos szolg�lat�nak kezdet�n Megv�lt�nk ezekhez a pr�f�ci�khoz fordult, mert �benne v�lnak val�ra az Atya ig�retei. Mint r�gen, ma is, f�ny �s �nnepl�s �sszetartoznak. A kijel�lt igeszakaszt tanulm�nyozva a Krisztus t�masztotta vil�goss�g �ltal�nos hat�s�r�l (60:1-3), a Vil�g Vil�goss�g�r�l (az �r szem�ly�r�l �s munk�ss�g�r�l B 61:1-4), valamint az � vil�goss�g�ban j�r�k �r�m�r�l olvasunk (61:10-11).

VIL�GOSS�G A VIL�GBAN (60:1-3)
A f�ldet bor�t� s�t�ts�get vil�goss�g oszlatja majd, amit faji vagy t�rsadalmi hovatartoz�st�l f�ggetlen�l, vonz�nak tal�lnak az emberek. Mire utalnak a pr�f�ta hasonlatai: s�t�ts�g, vil�goss�g, ragyog� f�ny, t�nd�kl�s?

Igeszakaszunk gy�ny�r� k�ltem�ny is. A zsid� k�lt�szet egyik saj�toss�ga az un. gondolat-r�m, szemben a k�zt�nk megszokott sz�v�gi �sszecseng�sekkel. A versel�s t�rv�nyszer�s�geit �gy k�vette az ihletett pr�f�ta, hogy az igazs�gnak sem maradt ad�sa. P�d�ul a 3. versben ezt olvassuk:

`Vil�goss�godhoz n�pek j�nnek, �s kir�lyok a r�d ragyog� f�nyhez@.

Az ism�tl�ssel kihangs�lyozott gondolatot (a vil�goss�g vonzza az embereket) a versel�s szab�lyait k�vetve fokozza �s pontos�tja. Kider�l, hogy az `embereken t�nd�kl� vil�goss�g@ eszk�z a f�ny forr�s�nak megtal�l�hoz, de a t�kr�z�tt f�nyt felkeres�k k�z�l (n�pek), csak kevesen (a `kir�lyok@) jutnak el a `r�d ragyog� f�ny@-hez.

A VIL�G VIL�GOSS�GA (61:1-4)
Az � elj�vetele oszlatja a s�t�ts�get, legy�zi a b�nt. Az �r felkentj�nek szolg�lata legel�sz�r is `�r�mh�r viv�s@ az Atya tr�nj�t�l az `al�zatosaknak@. M�g minket a leggyakrabban csak t�j�koz�d�s c�lj�b�l �rdekelnek a h�rek, Isten az ember megv�lt�s�t munk�lja az evang�lium (�r�mh�r) meghirdet�s�ben. A n�z�reti zsinag�g�ban, falubelijei hallat�ra �nmag�ra �rtelmezte ezt a pr�f�ci�t az �r J�zus. A rem�nytelens�gben senyved�knek (betegeknek, raboknak, tehetetleneknek, gy�szol�knak) konkr�t, val�s�gos seg�ts�get j�tt adni. Megv�lt�sunk azonban t�bb embernek adott isteni seg�ts�gn�l: a Felkent minden munk�ja az Urat dics��ti (`�t �kes�tik@ B 3.v.).
A VIL�GOSS�GBAN J�R�K �R�MEI (61:10-11)
Kir�lynak �s kir�lyn�nak �lt�ztetj�k m�g ma is a frigyre l�p� p�rt; �gy k�v�nunk nekik gazdag k�z�s j�v�t. Isten az � kedveltjeire az `�dv�ss�g ruh�j�t@, konkr�tabban, az `igazs�g pal�stj�t@ ter�ti. K�tszer is szervesen �sszekapcsolva tal�ljuk ebben a k�t igeversben az igazs�got �s az �r�m�t. Mi ennek a jelent�s�ge?
Aranymond�s: �s 60,1
***
2002. janu�r 13
KERESS�TEK AZ URAT!
�s 55:1-9

�sai�s pr�f�ta Kr.e. 740 k�r�l kezdte el a szolg�lat�t. B�r Uzzijj� kir�ly meghalt, egy ideig m�g prosper�lt az orsz�g (2Kr�n 26). Mint ma, a j�l�ti t�rsadalomnak mindigis megvoltak a maga k�s�rt�sei. Egyre t�bb �ldozatot k�vetelt a `t�bb�rt@ folytatott harc. A csal�dt�l a h�v� k�z�ss�gig, minden�tt jelei �s k�vetkezm�nyei mutatkoztak az elvil�giasod�snak. Vajon, lesz-e keletje a `valamit valami�rt@ �s a `mindennek �ra van@ vil�g�ban k�n�lt isteni j�nak, ami `nem p�nz�rt �s nem fizets�g�rt@ kaphat�? Kell-e az, amit Isten ad? �s ha igen, hogyan kaphatom meg?

MIT K�N�L ISTEN (55:1-5)?
Amit Isten k�n�l, az olyan alapvet� �letsz�ks�glet, mint a v�z, a bor, a tej �s a keny�r. `�r�k sz�vets�gnek@ nevezi ezt a mindig �rv�nyben marad� szuver�n �g�ret�t arra, hogy h�s�ges marad hozz�juk �s �lteti �ket. �gy is szabad err�l gondolkoznunk, mintha egy szerz�d�s lenne, aminek az els� saj�toss�ga, hogy nem egyenl� felek k�z�tt j�tt l�tre. Isten a kezdem�nyez�. A l�trej�v� sz�vets�gnek az � hatalma ad tart�st �s s�lyt. A k�rd�s csup�n az, hogy a pr�f�ta hallgat�i k�z�tt lesznek-e, akik az Istennel val� sz�vets�get fontosnak tartj�k, �t pedig oly szeret�nek, aki `ingyen@, azaz �rdemek �s ellenszolg�ltat�s n�lk�l is k�sz megaj�nd�kozni �ket?

Milyen nagy trag�dia az, hogy a vil�g k�n�lata ink�bb izgalomba hoz benn�nket ma is, mint Urunk�! Lehets�ges, hogy gazdags�gunk ellen�re mi magunk is `szomjaz�k@ vagyunk, mint a j�daiak (1.v.)? Ezek a fel nem ismert, vagy �ppen tagadott sz�ks�gek a legvesz�lyesebbek - �zente az �r J�zus a laodiceai gy�lekezetnek (Jel 3,17-18). Kell-e az, amit Isten k�n�l?

HOGYAN KAPHATOM MEG (55:6-9)?
Sz�nd�kosan form�ltam szem�lyess� ezt a k�rd�st. `�letk�rd�sr�l@ van sz�, amire minden ember v�laszt ad valahogyan, a maga k�r�ra, vagy �dv�re. A pr�f�ta ajk�n ezek a felsz�l�t�sok hangzottak fel: `keress�tek az Urat@, `h�vj�tok seg�ts�g�l@, `hagyja el �tj�t a b�n�s, �s t�rjen az �rhoz@! A k�z�s e h�romban az Istenhez-fordul�s. Ah�nyan vagyunk, annyif�le helyzetb�l, annyif�le m�don tehetj�k ezt meg. Az �rral val� sz�vets�gre l�p�s egyetlen, ismert dimenzi�ban �rz�keltethet�, de m�gsem kisz�m�that� felt�tele az alkalmas id�. Kiss�, vagy nagyonis b�n�s, eg�szs�ges, vagy hal�losan beteg egyar�nt megkaphatja az �r�k �letet, amig az �r `megtal�lhat�@, `amig k�zel van@. Sz�m�tgat�snak, halogat�snak, hitetlenked� m�rlegel�snek helye ebben a k�rd�sben az�rt nem lehet, mert maga Isten mondja: `a ti gondolataitok nem az �n gondolataim@.
Aranymond�s: �s 55:6
***
2002. janu�r 20
ISTENTISZTELET?
�s 58:1-9a

M�lt h�ten az Istenhez-fordul�s fontoss�g�r�l (�s 55), ma a vall�soss�g vesz�lyeir�l tanulunk. Vall�soss�g alatt azt �rtj�k, amit az ember istentiszteletb�l tesz. A pr�f�t�t �gy k�ldte ki Isten ezt a pr�dik�ci�t elmondani, mint akinek az �r felh�borod�s�t is �rz�keltetnie kell. Mivel Bibli�nkban ezek a bevezet� utas�t�sok is a pr�dik�ci� r�szek�nt vannak felt�ntetve (1.v.), nem alaptalan azt gondolnunk, hogy ez a besz�d ma �gy kezd�dne: Testv�rek, sz�gyellem, hogy err�l kell ma sz�lnom, de Isten r�mparancsoltY

A L�TSZAT (�s 58:2)
Ak�rmelyik gy�lekezet c�lmondat�ul is megtenn� ez a mondat. A megfogalmaz�s igei, pozit�v, vil�gos, m�g melegs�g is van benne. Val�sz�n�, hogy az istentisztelet minden egyes r�sze ezt a kijelent�st volt hivatott meger�s�teni. Nyilv�nval�, hogy Istenhez is feljutott ez a kiv�l�an megfogalmazott hitvall�s, hiszen � id�zi �s sz�monk�ri t�l�k.
AZ ELLENTMOND�S (�s 58:3)
T�bbsz�r�sen is ellentmond�sos a n�p im�ban megfogalmazott k�rd�se:
* Azt felt�telezik Istenr�l, hogy nem vesz tudom�st a b�jtj�kr�l
* Azt rem�lik, hogy im�ds�gos gy�tr�d�s�kkel ki�rdemlik Isten figyelm�t
* Egy maguk v�lasztotta vall�sos gyakorlaton m�rik le Isten h�s�g�t
* Egy maguk v�lasztotta vall�sos gyakorlattal azonos�tj�k az istentiszteletet
* Az im�d�s alkalma k�z�ss�gi panaszkod�ss� sz�rk�l

A VAL�S�G (�s 58:4-9a)
A b�jtnek az a form�ja, ahogyan �k gyakorolt�k, Isten ir�nti tiszteletlens�g�k megnyilv�nul�sa lett. Miben �llt a b�jtj�k? `Gy�t�rj�k magunkat@ B mondt�k Istennek. Mit l�tott �? Azt, hogy kedvtel�seiket �zik, csak �gy, mint m�skor (3.v.), a munk�saikkal kegyetlenkednek (3.v.), egym�ssal veszekednek �s verekednek (4.v.).

Mi is val�j�ban a b�jt? Az im�dkoz�snak az a m�dja, amikor nem csup�n szavaimmal, de magatart�sommal is elmondom az �rnak �s eml�keztetem �nmagamat, hogy mennyire Isten seg�ts�g�re szorulok. �ppen ebben a bibliai r�szben l�tjuk legtiszt�bban, hogy a b�jt sokkal t�bb az �tkez�si szok�saink felf�ggeszt�s�n�l. Egy m�sik hib�s gyakorlat a b�jt `bevet�se@, amikor valamit nagyon akarunk az �rt�l. A seg�ts�g��rt folyamod�sunk olyan legyen, hogy hittel elfogadjuk b�rmif�lek�ppen v�laszoljon is a k�r�s�nkre!

A b�jtnek legfontosabb ism�rve mindezek f�l�tt az, hogy az im�dkoz�snak ezt a m�dj�t Isten `�rt�keli ki@. Nem att�l b�jt a b�jt, hogy mi annak v�lj�k, hanem hogy Isten annak l�tja. Aki elhat�rozza, hogy `b�jt�lni fog@, megtervezheti a maga b�jti cselekedeteit, de azt tudva, hogy Isten az �lete eg�sz�t tartja szemmel (mint l�tjuk �s 58-ban: munkat�rsi, csal�di, testv�ri kapcsolatait is).
Aranymond�s: �s 58,6
***
2002. janu�r 27
�J KEZDET
�s 65:17-25

A Biblia tan�t�sa szerint egyed�l Isten k�pes teremteni. B�rmit teremtett eddig �s b�rmit teremt majd, mindenre haszn�lhat� az `�j@ jelz�. Egyed�l � hozhat el� b�rmit is a semmib�l. Minden teremtm�nye az � dics�s�g�t t�kr�zi �s terveit szolg�lja.

A mai igeszakasz a Teremt�t magasztalja (mutatja be). Konkr�t t�rt�nelmi helyzetben hangzott el legel�sz�r, �s b�r az `�j �g �s �j f�ld@ hallat�n mi a Mennyorsz�gra gondolunk, k�rdezz�k meg, hogy az `�j kezdet@ ilyen megnevez�se mit jelenthetett a fogs�gb�l hazat�r� n�pnek, �s milyen v�rakoz�sai vannak ezzel kapcsolatban a zsid�s�gnak m�ig is. Azt el�rebocs�tva �rom ezeket, hogy a v�gs� id�k k�rd�seiben hom�lyosak az ismereteim.

�J KEZDET EGY GENER�CI�NAK
A babil�niai fogs�gb�l visszat�r�ket (Kr.e. 538) ez a pr�f�cia arra b�tor�totta, hogy Istenben b�zva l�ssanak hozz� az �jj��p�t�shez. Romokb�l �p�teni csak �gy lehetett, ha hitt�k, hogy nem a roml�snak �p�tenek �jra (`v�gadozni fogok Jeruzs�lemmel@, `nem hallatszik t�bb� s�r�s@, `nem �gy �p�tenek, hogy m�s lakj�k benneY@).

�J KEZDET ISTEN N�P�NEK
�n hiszem, hogy a Jel 20:1-6 verseiben le�rt ezer�ves uralma a Krisztusnak az � n�pe f�l�tt olyan pr�f�cia, amit sz�szerint vehet�nk. A Teremt� Isten t�masztja fel a halottakat (`els� felt�mad�s@) �s teremt olyan �j �letk�r�lm�nyeket, hogy b�kess�ges orsz�gl�s legyen ez az id�szak.

�J KEZDET = MENNYEI L�T  L�sd: Jel 21

�J �LET, KRISZTUSBAN
Legink�bb �s 65,24 szolg�l alapul arra, hogy az `�j kezdetek@ sor�ban l�ssuk a fel�lr�l sz�letett embert is, aki a Krisztussal egy�tt �l.

Az �j kezdet rem�nys�ge �s lehet�s�ge a Teremt� Isten el�ttem legnagyobb aj�nd�ka. Annyi energi�t ford�tunk a feled�sre �s a feledtet�sre, de magunkra hagyottan �jb�l �s �jb�l a r�gi val�s�gokkal tal�lkozunk. Hiszem, mert a Kijelent�sben ezt mondja mag�r�l �s kegyelm�b�l �n is �t�ltem: Isten �j ege alatt �s �j f�ldj�n �j �letet kezd mindenki, aki `�j sz�vet@ k�r a Teremt�t�l. Hiszem, hogy mi, akik az � szerelmes Fi�nak Orsz�g�ba helyeztett�nk, m�ris egy m�s vil�gban �l�nk. Aki alaktalan form�tlans�gomban szemmel tartott �s napjaimat k�nyv�be �rta (Zsolt 139,16), hogy ne teremtene k�r�m �j vil�got, m�g a j� cselekedetek alkalmait is el�m helyezve most, hogy �t k�v�nom szolg�lni?

Aranymondat: �s 65,17 Nov�k J�zsef

2002. febru�r 3
RUTH NA�MI ISTEN�T V�LASZTJA
Ruth 1: 1-8, 16-19a.

Ruth k�nyve egy csal�d t�rt�net�t �rja le. F�szerepl�i: k�t asszony, Na�mi, �s a menye, Ruth. A zsid� hagyom�ny szerint a k�nyv �r�ja S�muel. A n�gy r�szben le�rt esem�nyek Kr.e. 1375 B 1075 k�z�tt t�rt�ntek, a `b�r�k kor�ban@. �h�ns�g t�madt J�da f�ldj�n, aminek az oka val�sz�n�leg az volt, hogy az ellens�g elvitte a term�st az orsz�gb�l. Az efratai Elimelek �s csal�dja, a j�deai Betlehemb�l, feles�g�vel Na�mival �s k�t fi�val, Mahlonnal �s Kiljonnal az �h�ns�g miatt a szomsz�d orsz�gba, a transzjord�niai Mo�bba menek�lt. Ott �ltek.

Mo�b f�ldje a csal�d pusztul�s�t okozza. Meghalt Na�mi f�rje. Fiai mo�bi l�nyokat vettek feles�g�l. Az egyik neve Orpa (Anyakas@), a m�sik� Ruth (Abar�tn�@). Mintegy t�z �vig laktak Mo�b mezej�n. Azut�n meghalt Naomi mindk�t fia. Na�mi a f�rje �s fiai hal�la ut�n l�tsz�lag v�dtelen�l maradt az idegen orsz�gban, idegen isteneket im�d� k�t meny�vel.

J�d�ban Aaz �r r�tekintett n�p�re, �s kenyeret adott nekik.@ Megsz�nt az �h�ns�g. E h�r hallat�n Na�mi �tra kel Mo�b mezej�r�l, hogy visszat�rjen a haz�j�ba. Vele mennek menyei is, akik h�s�gesen kitartanak �zvegy any�suk mellett.

V�ratlan fordulat a Jud�ba vissza vezet� �ton. Na�mi ism�telten, minden elk�pzelhet� �rvet felsorakoztatva k�ri, majd unszolja menyeit, hogy forduljanak vissza �s menjenek anyjuk h�z�ba (az �zvegyek rendszerint visszat�rtek sz�leik h�z�ba - 1 M�z 38:11). Na�mi rendk�v�li m�don �rt�keli azt a szeretetet, ahogyan menyei b�ntak a meghaltakkal �s �vele. Az �r szeretet�be aj�nlja �ket. J�t akar nekik. Azt tan�csolja, hogy menjenek �jra f�rjhez, hogy nyugodt, b�k�s, boldog es kiegyens�lyozott �let�k legyen �j f�rjeik oldal�n. Szereti �ket. A sok k�ny�rg�s, �rvel�s, s�r�s, �lel�s v�g�l Ameggy�zi@ Orp�t, aki visszafordul.

Ruth Naomi Isten�t v�lasztja, nem hagyja el Na�mit. �nnep�lyes szavakkal, a szok�sos esk� form�val hozz�k�ti �let�t any�sa �let�hez. Na�mi�rt �s az � Isten��rt elhagyja sz�leit, hit�t �s haz�j�t. A�gy mentek egy�tt ketten, am�g Betlehembe nem �rtek.@ Ruth szok�son �s t�rv�nyen fel�l �ll�, l�tsz�lag �rtelmetlen h�s�ge Na�mi ir�nt a hit mer�sz d�nt�s�n alapult. Ruth t�ll�tott a l�that�ron, l�tta a Al�thatatlant@, �s r�b�zta mag�t Arra, Akit l�tott (P�d 20:6 ).

V�lasszuk mi is Istent! K�rd�s: vajon, mi le tudunk mondani mindarr�l, ami t�vol tart, vagy elv�laszt az �l�, Egy Igaz Istent�l? El tudjuk-e mondani P�l apostollal, hogy Aami m�g�ttem van, azt elfelejtve, ami pedig el�ttem van, annak nekifesz�lve futok egyenest a c�l fel�, Isten mennyei elh�v�s�nak a Krisztus J�zusban adott jutalm��rt@ (Fil 3:14)? Szak�tsunk a r�gi, b�n�kkel terhelt, az idegen isteneknek, mai modern b�lv�nyoknak szolg�l�, azokat Aim�d�@ �lettel! V�lasszuk Istent. � h�, �s nem hagy el. � �g�rte: AL�gy h� mindhal�lig, �s neked adom az �let koron�j�t@ (Jel 2:10).
Aranymond�s: Ruth 1:16/b.
***
Febru�r 10
ISTEN MEG�LDJA RUTHOT
Ruth 2:1-3, 8-12; 4:13-17
 
Na�mi �s Ruth �ppen az �rpaarat�s kezdet�n �rkeztek meg Mo�b f�ldj�r�l.Betlehembe. Volt Na�minak a f�rje, Elimelek ut�n egy j�m�d�, k�ztiszteletben �ll� rokona, Bo�z.
      Izr�elben az ilyen rokon volt felel�s gondot viselni a csal�dr�l, k�l�n�sen a szeg�nyekr�l, az �zvegyekr�l �s �rv�kr�l. T�bbek k�z�tt � volt k�teles visszav�s�rolni a f�ldet is, amit a csal�d elvesz�tett.
Ruth azt k�rte Na�mit�l, hogy hadd menjen ki a mez�re kal�szt szedni valaki ut�n, akinek megnyeri a j�indulat�t. Keny�rre volt sz�ks�ge a k�t �zvegynek. A b�tor�t� szavak ut�n Ruth kiment, �s szedegette a kal�szokat az arat�k ut�n. �gy t�rt�nt, hogy �ppen az Elimelek nemzets�g�b�l val� Bo�z sz�nt�f�ldje volt az. (A mez�n maradt kal�sz felszedeget�se az idegenek, �zvegyek �s szeg�nyek joga volt - 3 M�z 19:9, 23:22; 5 M�z 24:19).
Ruth h�s�g�nek gy�m�lcsei.
* Felfigyelnek az �let�re.
Miut�n Bo�z megtudta, hogy kicsoda Ruth, az idegen asszony, nagy szeretettel b�nt vele. L�tj�k rendk�v�li szorgalm�t, h�s�g�t, takar�koss�g�t, tisztas�g�t (nem j�rt sem szeg�ny, sem gazdag f�rfiak ut�n).
* Megtal�lja kenyer�t.
Biztos�tj�k sz�m�ra az A�lland� munkahelyet@. Szeme �lland�an a mez�n van �s h�s�gesen k�veti az arat�kat. Kedvezm�nyekben �s v�delemben r�szes�l. Al�zatos �s tisztelettud�.
* M�lt� t�rsra tal�l Bo�zban.
Elnyeri Bo�z j�indulat�t, aki igen m�lt�nyolja azt, amit Na�mival tett, �s mint hagyta el sz�leit, sz�l�f�ldj�t, �s olyan n�p k�z� j�tt, amelyet nem ismert azel�tt. Bo�z is �rzi, hogy ezek�rt a tettek�rt csak az �rt�l, Izr�el Isten�t�l j�het az igazi fizets�g �s jutalom, akinek a sz�rnyai al� j�tt oltalmat keresni. Der�k asszonynak tartja, b�tor�tja: Ane f�lj!@.
      Bo�z kedvess�g�n kereszt�l is l�that�, hogy az emberi ig�nyeket az �r sokszor emberi eszk�z�k seg�ts�g�vel teljes�ti. �gy volt ez Ruth eset�ben is. Aki azt vallja, hogy szereti az Urat, az nem szeml�lheti k�z�mb�sen az emberi szenved�st �s ig�nyeket. Nem z�rhatja be sz�v�t a sz�ks�gben lev�k fel�. Ilyen volt r�gen, �s ehhez hasonl� ma is Isten Aseg�lyprogramja@.
      Bo�zban megl�thatjuk a sz�nalom �s b�lcsess�g egyens�ly�t. Sz�nalom vezette arra, hogy Ruth az � mezej�n maradjon, �s hogy munk�sai a szok�sosn�l t�bb kal�szt hagyjanak. B�lcsesseg vezette abban, hogy hagyja Ruthot dolgozni, ahelyett, hogy az �rny�kban �lj�n, �s m�sok v�gezz�k helyette a munk�t.
Bo�z becs�letes, aki nem a maga haszn�t keresi els�sorban, hanem igazs�gos. Tiszteli �s v�di a t�rv�nyt, n�pe szok�sait �s m�sok jogait. Nem �gy mint az els� helyen �ll� `k�zeli rokon@, aki sz�m�t, spekul�l, �s Abiztosra megy@ az anyagi javak megszerz�se �s meg�rz�se ter�n.
* Kapcsolatba ker�l J�zus Krisztussal (4:17) - �sanyja lesz.
Ruth Bo�z feles�ge lesz. Fi�k sz�letik. H�res lesz Izr�elben. Az elkeseredett Na�mi �lete is meg�jul - � sem marad rokoni t�masz n�lk�l. Milyen sz�p az asszonyok v�lem�nye Ruthr�l, amit any�s�nak, Na�minak mondanak AHiszen menyed sz�lte �t, aki szeret t�ged, �s t�bbet �r neked h�t fi�n�l.@ Az asszonyok Ob�dnek nevezik el. � lett Isai �desapja, �s �gy D�vid nagyapja. Ez�ltal lett a h�s�ges, p�ld�s �let� Ruth az �r J�zus Krisztus �sanyja.
      Legyen p�lda sz�munkra e kiterjedt csal�dnak �s a megismert rokons�gnak �lete! Tanuljuk el a sok j�t �s gyakoroljuk a szeretetet, h�s�get, tiszteletet, j�sz�v�s�get, igazs�goss�got, szorgalmat, tisztas�got �s mindazt a sok j� tulajdons�got, term�szetet, amit e sz�p k�nyv t�rt�net�b�l tanulhatunk a Szentl�lek �ltal.
Aranymond�s: Ruth 2:12
***
Febru�r 17
J�N�S NEM ENGEDELMESKEDIK ISTEN PARANCS�NAK
J�n�s 1:1-7, 11-17; 2:1,10
 
J�n�s k�nyve nem pr�f�tai kijelent�sekb�l �ll, hanem a pr�f�ta �let�b�l besz�l el tanuls�gos esem�nyeket. J�n�s Jerobo�m II. uralkod�sa idej�n (Kr.e. 787-747), az �szaki orsz�gr�szben (Izraelben) �lt, kb. 5 km-re N�z�rett�l. A k�s�bbi vil�gbirodalom, Assz�ria - melynek a f�v�rosa Ninive - m�g csak sz�let�ben volt, de az assz�rok romlotts�g�nak, terjeszked�s�nek �s kegyetlens�g�nek h�re m�r el�rt Izr�elbe. V�g�lis Kr.e. 722-ben rohant�k le Izr�elt, 701-ben pedig J�d�t (2 Kir 18:9-13). Ninive B �rthet� m�don - Izr�el sz�m�ra a gonoszs�g �s az Istent�l t�voli �let jelk�pe lett.

Isten Niniv�be, Aa nagy v�ros@-ba k�ldi J�n�st, hogy ott pr�dik�ljon, mert `feljutott hozz� a v�ros gonoszs�g�nak h�re@. J�n�s Isten parancs�nak l�tsz�lag engedelmeskedve el is indul, de nem az�rt, hogy Niniv�be, hanem, hogy Tarsisba menek�lj�n az �r el�l. Tarsis a mai Spanyolorsz�g d�lnyugati r�sz�n fekv� keresked� v�ros volt. Arra gondolhatott, hogy az m�r nem Izr�el Isten�nek a fels�gter�lete, ahol m�r nem �ri el, nem tal�lja meg Isten (Zsolt 139:7-12).
A tengeri �t esem�nyei �s tanuls�gai:
Sz�l �s vihar B az Istent�l t�volod�, engedetlen �let velej�r�i. Fenyeget� haj�t�r�s B egy�nek, csal�dok �s gy�lekezetek �let�ben. F�lelem B az engedetlens�g�ben mag�ra maradt ember �rzelmi vil�g�t jelzi. A pog�ny haj�sok idegen isteneikhez ki�ltanak B l�tsz�lag istenh�v�k, istenf�l�k, t�l�k v�rj�k a seg�ts�get B de csak az �l� Isten, Izr�el Istene, az �r. Az els�llyed�st el�seg�t� anyagi �rukt�l val� szabadul�s B megszabadulni �let B �s id�rabl�, felesleges dolgainkt�l. A kimer�lt J�n�s a haj� m�ly�n, m�lyen alszik B a hasonlat nem alkalmazhat� a Tib�ri�s tengeren kit�rt viharhoz. T�rt�net�nkben J�n�s az oka a viharnak, aki nem ura a sz�lnek �s a vad hull�moknak. Istenhite nem �rv�nyes�l, m�g akkor sem, ha megvallja hogy kicsoda, mi a foglalkoz�sa �s melyik n�pb�l val� B a m�lt, a nevel� haza, a sz�rmaz�s sokat seg�thet, de egyed�l nem ment meg, �s nem �dv�z�t senkit. Ne csak a bajban ki�ltsunk, forduljunk Isten�nkh�z. Mi�rt van rajtunk ez a veszedelem? B Ma is nagy k�rd�se sok l�leknek, csal�dnak, k�z�ss�gnek �s orsz�gnak. Sorsvet�s B ma nem m�k�dik, m�g a Aszent@ sorsvet�s sem.
      A b�n�s, a b�nbak sorsa, j�v�je �s a megold�s nem a kivet�s, hanem a b�nvall�son, a megt�r�sen �s a bemer�tkez�sen �t az isteni kegyelem, a megbocs�jt�s, J�zus Krisztus v�re �ltal a b�nt�rl�s, az �dv�ss�g, �s az �r�k�let.
      A mi gondunk nem kiokoskodni, hogy melyik hatalom hasonl�that� ma az assz�r birodalomhoz, vagy melyik nagy vil�gv�ros a modern Ninive, hanem az, hogy mi, Istennek ma �l� Aigehirdet�i@, Akik�ld�tt@ tan�tv�nyai, munkat�rsai, elh�v�sunknak az �r megb�z�sa szerint eleget tesz�nk-e.

J�n�s a nagy hal gyomr�ban.
A nagy hal az �ss�rk�nyra, a Leviat�nra eml�keztet. Neki is engedelmeskedni kell teremt�je, Isten parancs�nak. L�m, m�g az �llat is engedelmeskedett, csak �ppen az ember, a pr�f�ta nem!
      J�n�s h�rom napot �s �jszak�t t�lt a hal gyomr�ban. Im�dkozik. Nem hal meg. M�t� a 12. r�sz 40. vers�ben J�n�s elnyelet�s�ben �s megszabadul�s�ban az �r J�zus Krisztus eltemet�s�nek �s felt�mad�s�nak el�k�p�t l�tja.
      K�rd�s: Im�dkozt�l, ki�ltott�l m�r m�lys�ges, emberileg kil�t�stalannak, megoldhatatlannak l�tsz� nyomor�s�godban, tragikus, sz�rny� helyzetben Istenhez, az �rhoz, J�zus Krisztus �ltal? Milyen a megtapasztal�sod? 
      �rdemes elemezni �s alkalmazni J�n�s im�ds�g�t. AAz �r meghall im�t, j�volta ez, nem �rdemY@. � helyre tudja �ll�tani a megromlott �letet, a zs�kutc�ba jutott h�zass�got, csal�di �s k�z�ss�gi �letet. Csak � tud meg�j�tani. �j �letet, er�t, lend�letet, �r�met, b�kess�get �s a szent munk�ra, k�ldet�sed v�gz�s�hez Szent Lelke �ltal �j er�t tud adni.

Aranymond�s: J�n�s 1:3/a
***
Febru�r 24
ISTEN IRGALMAZ NINIV�NEK
J�n�s 3:1-5, 10; 4:1-5, 11
 
Isten ig�je m�sodszor is sz�l J�n�shoz. Azt a feladatot b�zza r�, hogy menjen Niniv�be, a nagy v�rosba, �s hirdesse az �zenet�t. Most engedelmes a pr�f�ta. J�, hogy Isten nem mond le r�lunk; �jb�l �s �jb�l megsz�l�t benn�nket is. Lehets�get ad arra, hogy r� figyelj�nk, megt�rj�nk, meg�juljunk - hogy bneinkben el ne vessz�nk.

J�n�s meghirdeti Isten �t�let�t Ninive felett: Am�g negyven nap �s elpusztul@ - az Isten szem�ben �s szeretet�ben is Anagy v�ros.@ A pr�dik�ci�ja r�vid �s l�lektelen. Csak Isten �t�let�t hirdeti, indokol�s n�lk�l. Nem nevezi meg a bn�ket, �s nem sz�l�t fel megt�r�sre. �gy pr�dik�l, mintha az �t�let lenne Isten utols� szava Ninive lak�ihoz. Nem rem�li a v�ros megt�r�s�t, nem is akarja azt. A pusztul�s sz�ban Sodoma es Gomora pusztul�s�hoz hasonl�ra kell gondolnunk. Az egyetlen sejthet rem�ny a 40 napos hat�rid. `YT�relmes hozz�tok, mert nem azt akarja, hogy n�melyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megt�rjen@ (2 Peter 3:9/b).

J�n�s csal�dott, mert a niniveiek hittek Istennek. A bjt, a zs�kruha �s a hamuba �l�s a bnb�nat jelei. Elrendelt�k: mindenki teljes ervel ki�ltson Istenhez!.

Mindenki t�rjen meg a rossz �tr�l. Mindenki hagyjon fel erszakos tetteivel. Mindezt abban a rem�nyben tett�k, h�tha fel�j�k fordul Isten, h�tha megsz�nja ket, h�tha lelohad l�ngol� haragja, h�tha nem vesznek el (J�n 6:37).

Ezt m�g Jeruzs�lem lak�i sem tett�k meg, pedig sok pr�f�ta hirdette a Szent V�rosban Isten ig�it. A niniveiek egy k�nyszeredetten pr�dik�l� pr�f�ta szav�ra megt�rnek, mert az �zenet Istentl j�tt. AIsten l�t sz�vekbe be, eltte nincs titok, ami most rejtve v�gbemegy, napf�nyre j�nni fogY@ tudja, hogy bnb�natod �s megt�r�sed igazi, vagy csak embereket megt�veszt sz�nlel�s volt. Hozz�nk is sokakon kereszt�l �s sokszor sz�lt m�r Isten ig�je. Ugye, nem hi�ba hangzott a megt�r�sre s�rget sz�? Isten l�tta hogy mit tett a n�p, ez�rt megv�ltoztatta �t�let�t B nem hajtotta azt v�gre. Isten haragj�t a bn megb�n�sa , a megt�r�s megv�ltoztatta. arra t�rekszik ma is, hogy minden ember megt�rjen bn�s, gonosz �tj�r�l, hogy el ne vesszen, hanem �r�k �lete legyen (Ez�k 18:32). Ez�rt k�ldte el Egysz�l�tt Fi�t, J�zus Krisztust erre a f�ldre. Akik hisznek Benne es megt�rnek, azok elker�lik az �r�k k�rhozatot.

J�n�s nem �rt egyet Isten d�nt�s�vel, szemreh�ny�st tesz Istennek. Tal�n nincs tiszt�ban az �let �s hal�l l�nyeg�vel? M�r az els kik�ld�skor tudta, hogy Isten kegyelmes, irgalmas, hossz�tr, nagyon szeret �s a rosszat is megb�nja. J�n�s ink�bb �r�lt volna Ninive pusztul�s�nak, mert az �t�let elk�pzel�seit igazolta volna, miszerint az istentelen pog�nyok - �s n�pe ellens�gei - csak pusztul�st �rdemelnek. Lehet, hogy vannak ma is olyan Aistenf�lk@, akik hasonl�an gondolkodnak m�s n�pekrl, vall�sokr�l?

A depresszi�s J�n�s meg akar halni - �gy elkeseredik Isten d�nt�se miatt. Kimegy a v�rosb�l, tal�n az�rt, hogyha Isten vissza�ll�tan� eredeti terv�t, akkor m�gse pusztuljon el maga is?

J�n�s korl�tozott trk�pess�ge. A tz napon f�l a rosszull�ttl, �s egy bokor (ricinusbokor, ami gyorsan 3-5 m magasra n) �rny�k�nak �r�l. Amikor az �rnyat ad� bokor hirtelen elsz�rad, a naps�t�s �s a tikkaszt� keleti sz�l napsz�r�st okoz. J�n�s most az elviselhetetlen, �s �jul�st okoz� hguta miatt akar meghalni.

J�n�s �nz �r�me. Nem Ninive megmenek�l�s�nek, hanem az �rny�kot ad� bokornak �r�l.

Isten els k�rd�se J�n�shoz Niniv�vel kapcsolatban: AIgazad van-e, hogy haragszol?@

J�n�s nem v�laszol. Isten m�sodik k�rd�se, a bokor elsz�rad�s�val kapcsolatban: AIgazad van-e, amikor haragszol emiatt a bokor miatt?@ J�n�s v�lasza: AIgazam van! Haragszom mindhal�lig!@

J�n�s hal�losan szomor� a bokor pusztul�sa miatt, amelyhez semmi szem�lyes kapcsolat nem k�ti. Hogyne lenne Isten szomor� teremtm�nyei (a Niniv�ben �l emberek �s �llatok) pusztul�sa l�tt�n?

Aranymond�s: J�n�s 4:2/b Dr. Szenohvradszki J�nos

2002. m�rcius 3
A megigazul�s kinyilatkoztat�sa
R�ma 1:1-17

P�l level�t a r�maibelieknek Luther a legeslegtiszt�bb evang�liumnak nevezte, az evang�lium pedig a kereszty�ns�g l�nyege. Ha a kereszty�ns�g l�nyeg�t keress�k, akkor azt a r�mai lev�lben megtal�ljuk. A kijel�lt igeszakaszban P�l h�rom �ton keresi, hogy �zenet�t mindjobban a r�mai levelet olvas� testv�rek sz�v�hez k�sse.

1) P�l k�sz�nti a r�mai testv�reket

Bemutatkozik (v1). R�gi levelek mindig az �r� nev�vel kezd�dtek. Voltak, akik m�g nem ismert�k P�lt, ez�rt azonos�tja mag�t:

(a) J�zus Krisztus szolg�j�nak. Kb. 60 milli� szolga l�tezett az akkori r�mai birodalomban, a szolga sz� k�zismert volt, kifejezte hogy valaki m�snak a tulajdona, a birtoka. P�l mag�t J�zus Krisztus birtok�nak tartotta.

(b) Elh�vott apostolnak. Egyik k�vetelm�ny, hogy valaki apostol legyen az volt, hogy l�tta a felt�madott J�zus Krisztust (1Kor 9.1-2).

(c) Evang�lium�rt kiv�lasztott (2-4). Isten P�lt apostols�gra h�vta. P�l ezt kegyelemnek tekintette, nem pedig emberi cselekedet �ltal ki�rdemelt haszonnak. Isten elv�lasztotta, mert az evang�lium isteni eredet�, J�zusban �sszpontosul (v16). Ugyanakkor P�l az �r�mh�rt Isten Fia evang�lium�nak is nevezi (v9), ami jelzi, hogy J�zus Krisztus Istennek a fia, �s ezt Isten a hal�lb�l val� felt�mad�s�val bebizony�totta (v4).

2) A r�mai testv�rekr�l

Kik voltak, akiknek P�l �rt? H�v� gy�lekezet(ek), h�zi imak�z�ss�gek. P�l szenteknek nevezi �ket (v1), szent itt Isten sz�m�ra elk�l�n�l�st jelent, �s ez pedig odavezette a h�v� k�z�ss�get, hogy j�h�re legyen az eg�sz r�mai birodalomban. P�l im�iban hordozza �ket, �s im�j�nak egyik t�rgya a gy�lekezet megl�togat�sa volt, �s ebben k�ri a r�mai gy�lekezet seg�ts�g�t is (15:30-33).

3) P�l k�teless�g�rzete

Isten ismerete felel�s�get is jelent, ami miatt az apostol kimondottan ad�snak �rezte mag�t azokkal szemben, akik m�g Isten ismerete n�lk�l �lnek.

Az apostol itt v�laszt ad arra a k�rd�sre: mi�rt kell nek�nk sz�gyen n�lk�l bizonys�got tenni? Az�rt mert az evang�lium Isten igazs�goss�g�t �s ugyanakkor ment� szeretet�t fejezi ki, ami nem csak nek�nk sz�l, hanem mindenkinek.

Nagy sz�ks�g van arra, hogy az evang�liumot b�tran k�pviselj�k ebben a vil�gban.

Aranymond�s: R�ma 1:16,17

***

M�rcius 10.
Megigazulva a kegyelem �ltal
R�ma 3:1-4,9,10,19-31

J�zus elv�gezte a b�n�s ember megv�lt�s�t k�tezer �vvel ezel�tt. � harcolta meg azt a kereszten. �pp�gy, mint Izr�el Egyiptomb�l val� kivonul�skor az �r�kk�val� Isten harcolt �rt�k. Izr�el fiainak csak csod�lniuk kellett Isten kiny�jtott karj�nak diadalait, �s �lvezni�k a gy�zelemnek gy�m�lcseit. Ugyanez vonatkozik a gy�lekezetre is. Azokat a gy�zelmeket, amelyekre a gy�lekezet �r�k b�k�je �s boldogs�ga fel�p�l, Krisztus egyed�l v�vta ki. � egyed�l volt a kereszten, egyed�l volt a s�rban.

Az els� sz�zadi gy�lekezetekben, teh�t Rom�ban is, t�bbs�gben voltak a zsid�k. Megszokott vall�sos �let�kben benne volt a t�rv�ny betart�sa. P�l a Rm 3:1-10 versekben megc�folja azokat a zsid�kat, akik vitatkozni pr�b�ltak vele. H�rom k�rd�s�kre v�laszol:

(1) Mi az el�nye annak, hogy valaki zsid�? V�lasz: Minden el�ny, f�leg az hogy Isten re�juk b�zta az Ig�t.

(2) A zsid�k hitetlens�ge hi�baval�v� teszi Isten h�s�g�t? Semmik�ppen, s�t m�g ink�bb nyilv�nval�v� teszi.

(3) Ha a zsid�k b�ne teszi nyilv�nval�v� Isten igazs�g�t, hogy �t�li meg m�gis �ket? A b�nb�l nem sz�rmazhat semmi j�. Isten igazs�gosan fogja meg�t�lni a b�nt, b�rki is k�vette el azt.

Amikor a Biblia b�nr�l besz�l, Isten t�rv�ny�nek a megszeg�s�re gondol, �s ebben a vonatkoz�sban nem l�tezik igaz, �rtatlan ember. (v23) A b�n ismerete a t�rv�ny �ltal van (v20). Mikor P�l meghat�rozta azt, hogy a megigazul�s lehetetlen a t�rv�ny ismerete vagy betart�sa �ltal, egy m�s megigazul�si forr�shoz fordul.

Az evang�lium arr�l besz�l, hogy Isten igazz� teszi azt, aki J�zusban hisz (v24).

P�l arra tan�t benn�nket, hogy hit �ltal Isten kegyelm�b�l v�lhatunk igazz�. Most m�r Isten nem az�rt ad �ld�st nek�nk, mert j�k vagyunk, a t�rv�nyt betartjuk, hiszen ez �sz�vets�gi gondolkod�s m�d (v21). Isten az�rt �ld benn�nket, mert Krisztus gyermekeiv� v�ltunk hit �ltal, �s �jj�sz�lt �lettel hitb�l az � akarat�t cselekedj�k. Teh�t Isten szeretete �s kegyelme megadja sz�munkra a hit �ltali megigazul�st, aminek a k�vetkezm�nye a mi megszentelt �let�nk.

Aranymond�s: R�ma 3:23,24

***

M�rcius 17.
Hit �ltal �brah�m fiai
R�ma 4.1-5,13-25

�brah�m hitt Istennek, �s ezt tulajdon�totta neki igazs�gul (1Moz 15:6) . M�g nem volt k�r�lmet�lve, nem ment be K�na�nba, az �g�ret f�ld�re, csak elhitte, amit Isten mondott, �s Istennek ez el�g volt. Tal�lkozott Istennel. A tal�lkoz�s Istennel olyan isteni t�ny amely �ltal Isten beavatkozik, bel�p az ember �let�be, hogy ott egy �jat kezdjen. Milyen hatalmas esem�ny ez!

P�l tan�t�sa szerint �brah�m mindannyiunk atyja Isten sz�ne el�tt.

A zsid�k azzal �rveltek, hogy �brah�m a mi aty�nk. Mikor ezt mondt�k, J�zus �gy v�laszolt nekik, hogy Isten e k�vekb�l is t�maszthat fiakat �brah�mnak (Luk 3.8). Bizony�ra a zsid�k testi sz�rmaz�sra utaltak, J�zus Krisztus viszont a lelki, hitbeli fiakr�l besz�lt. P�l ugyanezt az igazs�got hozza vil�goss�gra ebben a fejezetben, amikor hit�let�nk atyj�nak nevezi �brah�mot.

Akit Isten elh�v, arra valamilyen feladatot b�z.

A feladat, amit Isten �brah�mra b�zott, a hit szolg�lata volt �s az, hogy meg�ldass�k �benne a f�ld minden nemzets�ge. Val�j�ban r�viden ez a gy�lekezet feladata is. Az ig�ben l�tjuk, hogy �brah�m v�llalta a feladatot. A k�rd�s, amire v�laszolnunk kell az, hogy mi v�llaljuk-e, v�ghez vissz�k-e ezt a feladatot? A fiak kell, hogy hasonl�tsanak az atyjukra (Jn 8:39) . Nek�nk hasonl�tanunk kell �brah�mra, v�llalnunk kell �brah�m hit�t, el kell, hogy induljunk feladatainkat bet�lteni, ahogyan � tette Isten parancs�ra.

Aranymond�s: R�ma 4:3

***

M�rcius 24.
Megb�k�l�s hit �ltal
R�ma 5.1-11,18-21

Sz�ks�g�nk van arra, hogy Istennel b�kess�gben �lj�nk. P�l �sszefoglalja az eddig elmondottakat, �s a kereszt�ny �let�t �gy jellemzi, mint kegyelemben �s Istennel b�kess�gben lev� �let. Mindennapjainkban ezt �gy �rhetj�k el, hogy J�zus Krisztusban �l�nk. Fontos felismern�nk, hogy a megb�k�l�s mindig Istent�l kiindul� cselekv�s, ezt � kezdem�nyezi, �s nem felt�telez semmif�le engesztel� teljesitm�nyt az embert�l. Nem egy haragv� Istent kellett megb�k�teni, hanem � b�k�ltetett meg, � maga k�sz�tette el az �t megtagad� vil�g sz�m�ra a b�kess�ghez vezet� utat. Ez Isten csod�latos szeretete. Ennek bizonyoss�g�r�l besz�l az, hogy Krisztus meghalt az istentelenek�rt �s a b�n�s�k�rt, m�g miel�tt azok b�rmilyen kapcsolatba ker�lhettek volna vele.

A megb�k�lt embert Isten szereti. P�l apostol ezt az igazs�got egy p�rhuzamos �rvel�ssel alapozza meg: ha J�zus meghalt, hogy megb�k�ltesse �nmag�val azokat, akik t�le t�vol voltak, m�g ink�bb meg fogja szabad�tani �ket az it�lett�l �s a hal�lt�l azut�n, hogy az � v�re �ltal megigazultak, az az b�kess�gben �lnek Istennel.

A biblia azt tan�tja, hogy Istennek Krisztusban megtapasztalhat� szeretete, a kereszt�nyek �let�nek k�zpontj�v� kell, hogy v�ljon. Ezt az �letm�dot az �ltal a rem�nys�g �ltal el�rhetik el, amit a szenved�s, a megpr�b�ltat�s munk�l egy h�v� �let�ben.

Istennek az a c�lja, hogy a megb�k�ltet�s szolg�lat�t mi v�gezz�k. Ezt a szolg�latot a m�r megb�k�ltekre b�zta. (2Kor 5:19)

Aranymond�s: R�ma 5:1

***

M�rcius 31.
�j �let Krisztussal
J�nos 20:1-18, R�ma 6

H�sv�t reggel M�ria odament a s�rhoz, de nem tal�lta meg J�zus Krisztus test�t. Erre az esetre sokszor �gy gondolunk, mintha M�ria a felt�mad�s tan�ja lenne, pedig ez nem igaz. M�ria nem l�tta a felt�mad�st, csak egy �res s�rt tal�lt. Elindult rem�nys�g �s hit n�lk�l a s�r fel�, �s �l� hittel t�rt onnan vissza. Ezt az �l� hitet nem az �res s�r okozta, hanem a J�zus Krisztussal val� tal�lkoz�s. M�s evang�liumok szerint t�bb asszony is ment, az angyalok eml�keztett�k �ket J�zus szavaira. Mindk�t esetben az �l� hit Isten ig�je �ltal sz�letett. Isten ig�je ma is �l� hitet tud teremteni a rem�nytelen, hitetlen emberek sz�v�ben.

P�l apostol a R�ma 6-ban �gy tan�tja, hogy amint Krisztus, mi is meghaltunk �s felt�madtunk, hogy �lj�nk Krisztusban egy �j �letet. A felt�mad�s nem a r�gr�l ismert viszonyok �s kapcsolatok k�z� val� visszat�r�s, hanem elindul�s az Istennel val� �let eg�szen �j dimenzi�j�ba.

Ez az �j �let nem kapcsolja ki az ember d�nt�s�t, hanem �jra �s �jra azt a feladatot adja, hogy megtagadja a b�nt, �s �nmag�t minden �letmegnyilv�nul�s�val Istennek �s az � igazs�g�nak a szolg�lat�ba �ll�tsa.

A t�rv�ny �s kegyelem k�z�tti k�l�nbs�geket magyar�zva, P�l egy rabszolga �let�ben t�rt�n� uralomv�lt�ssal p�ld�zza. A t�rv�nytelens�g szolg�lat�b�l az igazs�g szolg�lat�ba t�rt�n� �t-�ll�s gyakorlati oldala a mindennapi �letben �t�lt megigazul�s, amely egyre jobban Isten tulajdon�v� teszi a h�v� ember �let�t.

Aranymond�s: R�ma 6:4      (Nemes L�szl�)

2002. �prilis 7.
ISTEN DICS�S�G�T V�RVA �LNI
R�ma 8:18-28, 31-34, 38-39
 
Ebben a h�napban a vas�rnapi iskol�kon a R�mai lev�l m�sodik fel�t tanulm�nyozzuk. M�g a lev�l els� fele P�l teol�gi�j�t adja el�nk (aminek a magva a hit �ltal val� megigazul�s), addig ez a m�sodik fele arra �p�tve bemutatja, hogyan kell �s lehets�ges �LNI -, HIT �LTAL.
Isten dics�s�g�t v�rva, hirdetve szavainkkal �s �let�nkkel az evang�liumot, Istennek �lni. Ez egy�ttal a k�vetkez� 4 vas�rnap ig�inek az alapgondolata is.
1. Kereszty�n rem�nys�g
A R�ma 8 a Bibli�nk egyik leghatalmasabb fejezete. A r�sz derek�n P�l a h�v� szenved�s�r�l �r. Van ilyen is? M�r eddig is volt, de P�l m�r azt is �rz�kelte, hogy ezut�n m�g t�bb szenved�sre lehet sz�m�tani. Nem t�vedett. Hamarosan megkezd�d�tt a kereszty�nek �ld�z�se. Ebben a helyzetben P�l nem a szenved�s nagys�g�r�l besz�l, hanem arr�l a dics�s�gr�l, ami azut�n adatik meg a h�v�nek (18). Lehet �gy is? M�r el�re l�tni �s hittel v�rni az Isten r�nk �rad� dics�s�g�t? Aki ezt l�tni �s v�rni tudja, m�r nem is tartja olyan kib�rhatatlannak a jelenlegi szenved�st. Mi melyikre koncentr�lunk? P�l tudatosan, rem�nykedve v�rta a fi�s�got, test�nk megv�lt�s�t (23). Figyelmeztet azonban arra, hogy a rem�nys�g t�relemmel, �llhatatoss�ggal kell, hogy p�rosuljon (25).
A rem�nys�g igazi �ltet�je benn�nk az �rt�nk �s vel�nk k�ny�rg� L�lek (26).
Besz�lgess�nk a j�l ismert 28. versr�l. Tudjuk-e mi is? Tapasztaltuk? Hissz�k, hogy holnap is �gy lehet?
2. Biztons�gban
Ha Isten vel�nk, kicsoda ellen�nk? (31) kezdi meg z�r� gondolat�t P�l, mely j�n�h�ny versen kereszt�l csod�latos magaslatokban �vel, s a Krisztush�v� p�ratlan biztons�g�nak f�lismer�s�ig vezet. A h�v�t senki �s semmi nem szakaszthatja el az Isten J�zus Krisztusban kijelentett szerelm�t�l (szeretet �s kegyelem). A szenved�sek �s k�ts�gesked�sek idej�n a R�ma 8 igazi Isten adta gy�gyszer. �lj�nk vele!
Aranymond�s: R�ma 8:18
***
 
�prilis 14.
Hirdest az Evang�liumot!
R�ma 10:1-17
 
1. �dv�ss�g minden h�v�nek (1-4)
A F�lt�madott misszi�parancs�t a tan�tv�nyok hallott�k el�sz�r, de P�l apostol fogalmazta �s �rta meg leghamarabb �s legt�bbsz�r. Az �r J�zussal val� k�l�nleges tal�lkoz�sa pillanat�t�l kezdve mindent megtett P�l az�rt, hogy az evang�liumot hirdesse. El�sz�r is a saj�t n�p�nek (1-4). �rdemes megfigyelni, hogy a 8. r�sz �s a mai ig�nk k�z�tt egy hossz� fejezeten kereszt�l foglalkozik az apostol Isten �s a v�lasztott n�p viszony�val. Ennek a gondolatsornak az eredm�nye az els� n�gy versszak. Sz�vem szerint k�v�nom az Izr�el �dv�ss�g�t, �rja. A Megv�lt�hoz - ha a kor�bban le�rt esem�nyek miatt neh�z is az �t, de van sz�mukra is lehet�s�g az �dv�ss�gre. De ez az �dv�ss�g mindenki�.
2. Az �dv�ss�g terve (5-13)
Nem cselekedetek �ltal (5-7), hanem hitb�l van az �dv�ss�g (8-11); �s mindenki sz�m�ra el�rhet� (12-13).
Besz�lgess�nk a biblia�r�n a 9-10. versek alapj�n arr�l, hogy a bizonys�gt�tel nem csak a lelkip�sztorok, misszion�riusok feladata. Kis t�lz�ssal azt is mondhatn�nk e versek alapj�n, hogy az �dv�ss�g�nknek a bizonys�gt�tel felt�tele is.
3. Az �dv�ss�g j� h�re (14-17)
Ez is Isten terve. � gondoskodik arr�l, hogy legyenek Apr�dik�l�k.@ T�ged megb�zhatott-e m�r ezzel a feladattal?
Aranymond�s: R�ma 10:14-15a
***
 
�prilis 21.
�LD AZ EVANG�LIUMOT!
R�ma 12:1-3, 9-21
 
1. Szents�gre h�vott (1-3)
K�rlek az�rt, annakok��rt, therefore - ez a kulcs szava ennek a praktikus leck�nek. A teol�giai t�telek f�lismer�se nem el�g, �lett� kell annak v�lnia benn�nk. Ha valaki Krisztus k�vet�j�v� lett, az �lete megv�ltoz�s�ra nem Alehet�s�g van@, hanem az egy elker�lhetetlen velej�r�ja annak a d�nt�snek. ASz�nj�tok oda... ne szabj�tok!@ k�r �s figyelmeztet P�l.
2. Szeretetet k�v�n az �j �let (9-15)
A szeretet legyen igazi (9), gy�ng�d (10), akt�v (11), optimista (12), nagylelk� (13-14) �s meg�rt� (15).
3. B�kess�ges �letvitel (16-21)
A Krisztusban tal�lt �j �letre jellemz�, hogy nem a fesz�lsg�get munk�lja - amivel tele van ez a vil�g -, hanem a b�kess�get.
Az �j ember al�zatos (16), nem fizet gonosszal a gonosz�rt, nem bossz��ll� (17-19), j�val gy�zi meg a gonoszt (20-21).
T�ls�gosan ide�lisnak, megval�s�thatatlannak l�tszik mindez a gyakorlati, h�tk�znapi �letben? Igen, az, ha nek�nk kellene megval�s�tani, kitermelni mindezt magunkb�l. De mindazoknak az �let�t, akik odasz�nt�k magunkat Istennek, a L�lek maga form�lja �t a R�ma 12-es mint�ra.
Aranymond�s: R�ma 12: 2
***
 
�prilis 28.
�LJ AZ �RNAK!
R�ma 14:1-13; 15:1-2
 
Folytat�dik a R�mai lev�l gyakorlati r�sze. Istennel val� kapcsolatunk (12. r�sz), a fels�bb hatalmass�g ir�nti viszonyunk (13. r�sz) ut�n a h�v�k egym�ssal val� kapcsolat�t vizsg�lja az apostol. Mindezeket a kapcsolatokat a hitnek kell meghat�roznia!
Mai ig�nkben P�l �v att�l, hogy el�t�lj�k azokat, akik nem egyeznek vel�nk. Nem arra biztat, hogy alkudjunk meg hit�nkben, hanem arra, hogy az olyan dolgokban, amelyek a hit szempontj�b�l l�nyegtelenek, legy�nk egym�s ir�nt meg�rt�ek, eln�z�ek. Eml�keztet arra, hogy v�g�lis mi mindannyian Isten el�tt �llunk, �s nem a mi, hanem az � m�rc�je szerint fogunk meg�t�ltetni. Harcoskod�saink, egym�s ir�nti ravaszkod�saink nyomor�s�gos karikat�r�ja ennek a csod�latos ig�nek. Szabjuk ink�bb az ig�hez magunkat, �let�nket!
1. Fogadj�tok el egym�st (1-4)
2. �lj�nk az �rnak (5-9)
3. Legyen az �r a b�r�nk (10-13)
4. T�r�dj�nk egym�ssal! (15:1-2)
Aranymond�s: R�ma 14:13   HG
 
2002. m�jus 5
EVANG�LIUMI HIT
Gal 1:1-2,6-12; 2:15-21
 
Mivel sokf�lek�ppen haszn�ljuk a "hit" sz�t, l�ssuk, mi az �rtelme az apostoli sz�haszn�latban! "Evang�liumi hit"-en az �jj�sz�letett ember ragaszkod�sa �rtend� a Megv�lt�hoz, a kijelentett igazs�gokhoz �s elh�v�s�hoz. A kijel�lt igeszakaszb�l, �gy, h�rom k�rd�sre kapunk v�laszt; ezek a hit rendeltet�s�t, t�rgy�t �s gyakorlati k�vetkezm�nyeit �rintik - ford�tott sorrendben.
     1. Mi�rt fontos a hit? (Gal 2:15-21)
A hit Isten-adta lehet�s�g az �dv�ss�ge dolg�ban tehetetlen ember helyre�ll�t�s�ra. A "Krisztus J�zusba vetett hit �ltal" (16), "Krisztusban keresve a megigazul�st" (17) �s a csak �ltala lehets�ges �letet �lve (20) �dv�z�l�nk. Sz�rmaz�sunk, vall�sunk �s igyekezet�nk �nmag�ban nem el�gs�ges (R�m 4,14) az �dv�ss�gre jut�shoz. Isten kegyelm�t �s Krisztus v�lts�ghal�l�t veti meg az, aki �nmaga megv�lt�s�ban �rdemeket tulajdon�t ezeknek (21). Az �r J�zusban k�n�lt �j �let, az �dv�ss�g nem csup�n egy egyszeri �lm�ny, hanem egy �j �letforma ("Krisztussal keresztre vagyok fesz�tve: t�bb� nem �n �lek, hanem Krisztus �l bennem" - 20.v.), amit az � szeretet�t viszonz�, egyre m�ly�l� bizalom �s engedelmess�g ("azt az �letet pedig, amit most testben �lek, az Isten Fi�ban val� hitben �lem, aki szeretett engem, �s �nmag�t adta �rettem") jellemez.
      2. Mi a hitem t�rgya? (Gal 1:6-12)
R�viden, a hit t�rgya a "Krisztus evang�liuma" (7). Mint ahogyan van m�sf�le hit, van "m�sf�le evang�lium" is (6). A Krisztus evang�lium�nak l�nyeg�hez tartozik tartalma mellett (hogy igaz) �dv�ss�get munk�l� ereje is ("nem embert�l kaptam ... J�zus Krisztus kinyilatkoztat�s�b�l sz�rmazik" - 12.v.). Az �jj�sz�letett ember hit�t az �lteti, hogy a Krisztus besz�d�t hallja (a L�lek munk�ja ez!) �s befogadja. Teremt� er�, �dv�ss�get munk�l� hat�s ott van, ahol Krisztus-besz�d hangzik. "A hit teh�tYa Krisztus besz�de �ltal" van (R�m 10,17). Egy a sz�zen fogantat�st �br�zol� k�z�pkori festm�ny szerint is a csoda �gy t�rt�nt, hogy a h�v� sz�v� M�ria a hallott Ig�t fogadta be. Sok mindent hallunk. Sokakat f�l�kn�l (orrukn�l) fogva vezetnek ("m�s evang�liumhoz p�rtoltok" - 6). P�l apostol �tkozottnak tart minden olyan pr�b�lkoz�st, ak�rki� legyen �s ak�rmilyen m�don t�rt�njen (8), amely m�g�tt hamis sz�nd�k �ll, nem a m�r megkezdett krisztusi munk�nak a folytat�sa a hallgat�k �let�ben (9).
De honnan tudhatja P�l, a pr�dik�tor, a bizonys�gtev�, ak�r a sz�l�, hogy tiszta sz�nd�kb�l fakad� szavai, a Krisztus evang�lium�nak �jramond�sa besz�dben, zen�ben, szolg�lat�ban, vagy �letp�ld�ban "r��p�t�s" lesz az �r �ltal m�r megkezdett munk�ra? P�l apostol hitte azt is, hogy � Krisztus szolg�ja (10). �let�nk hat�sa krisztusi, ha mi az � szolg�lat�ban �llunk.
A j�p�sztor b�r�nyk�iban is kialakul a k�pess�g a hangok megk�l�nb�ztet�s�re. Min�l t�bbet hallj�k, ann�l jobban ismerik.
Mi teh�t az evang�liumi hit t�rgya? A hozz�m besz�l� Megv�lt� besz�de. R� figyelek (aki ezerf�lek�ppen sz�l hozz�m) �s neki engedelmeskedem (mert evang�liumosat mond mindig). Jakabt�l tudjuk, hogy a t�bbit az �rd�g�k is elhiszik...
      3. Mire sarkall a hit? (Gal 1:1-2)
"Isten kegyelm�b�l vagyok, ami vagyok" - �rta P�l (1Kor 15,10). A hit mindig kifejez�sre jut; m�sf�le hitek is, h�t m�g az evang�liumi hit! Az "elh�v�s" sz�val fejezi ki az apostol hit�nek ezt a tettre sarkall� hat�s�t. Apostoli szolg�latra nyert elh�v�st. Az �r J�zus elh�vta, hogy elk�ldje. � h�v �s k�ld ma is. Akik n�la j�rnak gyakran, azok jutnak el legtov�bb.
Az evang�liumi hit teh�t Krisztus v�lts�g�n alapszik, �dv�ss�g�nk felt�tele, �lland� �s �l� kapcsolatban tart az �rral - szolg�lat v�gz�s�re is.
Aranymond�s: Gal 2,16
***
2002. m�jus 12
A HIT, MINT IGAZOLV�NY
Gal 3:6-9, 23-29; 4:1-7
 
Hiteles igazolv�ny n�lk�l nem boldogul az ember Amerik�ban sem. M�g ha van is p�nze, nem adja ki a bank. Hi�ba lebegteti a rep�l�jegy�t, k�zel�be sem engedik a g�pnek. A hamis�t�s�t szigor�an b�nteti a t�rv�ny. Ez az els� hivatalos okm�ny, amit megszerezt�nk, �s akinek m�r megvan �s vigy�zza a h�r�t, hogy az azonos�t�sokn�l gyan�t kelt�, vagy negat�v adatokat keresve sem tal�l r�la a kompj�ter, annak hamarosan erre a kis k�rty�csk�ra gy�jtik j�polg�ri �lete minden r�szlet�t - t�nyleg igazolv�ny lesz az igazolv�ny.
Az evang�liumi hitet (m�lt vas�rnapi foglalkoz�s t�m�ja) ehhez hasonl�thatjuk . �brah�m hite igazolta �t Istenn�l. El�sz�r azt n�zz�k meg, hogy milyen lehet�s�gekre ny�lt ajt� a hite �ltal igazolt �brah�mnak, majd a t�rv�ny Isten-rendelte szerep�r�l tanulunk �s v�g�l az "igazolv�nyunk"-ba �rt n�v jelent�s�g�r�l �s a visel�s�vel j�r� jogokr�l lesz sz�.
      1. �brah�m hite (Gal 3:6-9).
Isten elfogadta �brah�mot a hit��rt. Engedelmeskedett az �r Szav�nak (ebben l�tjuk a hit�t), �s ez�rt evang�liumot hirdetett neki, ami messze t�lmutatott a "hit atyja" f�ldi csal�dj�n, kor�n �s n�p�n. Mit jelent az, hogy "igaznak fogadta el Isten Abrah�mot"? Az�rt v�lasztottam az igazolv�ny p�ld�j�t, mert ezen a ponton seg�ts�g�nkre lehet. A hiteles igazolv�nnyal rendelkez� (ez alatt azt is �rtem, hogy rendezett h�tter�!) ember hitelk�pes is. El�legeznek neki bizalmat, olykor m�g p�nzt is. Isten �brah�m hit�t l�tva "el�legezett" neki olyan �g�reteket, mellyek m�g benn�nket is magukban foglalnak.
      2. Mi teh�t a t�rv�ny? (Gal 3:23-29)
A gal�ciai gy�lekezetekben �l� zsid� h�tter� testv�rek (�brah�m testi lesz�rmazottai) elv�rt�k, hogy az �saty�nak tett �g�retek �r�k�seiv� avatott pog�ny testv�rek tegyenek eleget a zsid� t�rv�nyeknek is. Valamit, valami�rt; az �brah�mnak tett �g�retek �r�k�sei tegyenek eleget a t�rv�ny el��r�sainak (m�rmint ahogy �s amit �k "t�rv�ny" alatt �rtettek)! Csakhogy az �g�retek �brah�m ut�dainak adattak (29), akik maguk is "hitb�l val�k" (7) B figyelmezteti �ket P�l. Vagyis, nem a t�rv�ny ismerete, hanem a Krisztusba vetett hit az az "igazolv�ny", ami feljogos�t az �r�kl�sre.
Jogos h�t a k�rd�s, hogy mire j� akkor a t�rv�ny? Isten adta, de mi�rt? P�l v�lasza szerint a t�rv�ny abb�l a c�lb�l adatott, hogy meg�r�zze a zsid�s�got az elj�vend� kinyilatkoztat�sig (23), vagyis a Krisztus fogad�s�ra felk�sz�tse �ket (24). "�rz�tt benn�nket" ... "egybez�rva". Hogy ez nem �gy t�rt�nt, az�rt nem a t�rv�ny hib�ztatand�, hanem engedetlens�g�k.
      3. Isten fiai - gy�ms�g alatt, majd �r�ks�g�kben (Gal 4:1-7)
Az �kori �letb�l vett p�ld�val szeml�lteti az apostol zsid�-, vagy pog�ny h�tter� testv�rei �let�t Krisztus f�ldrej�vetele el�tt �s ut�n.
Ahogy neh�z megk�l�nb�ztetni a szolgagyereket a gy�mok fel�gyelete al� rendelt kiskor� �r�k�st�l, �gy elmos�dtak a hat�rok zsid� �s pog�ny k�z�tt. Az egyik a vil�g elemei al� vetett szolga, a m�sik t�rv�ny al� vetett, nevel�sre szorul� (neveletlen) "tr�n�r�k�s". Az �r J�zus f�ldrej�vetel�vel el�rkezett az az �j �dvt�rt�neti korszak, amikor a t�rv�ny "gy�ms�ga" al�l felszabadulnak v�gre az �r�k�s�k, akik a Fi� Lelk�vel a sz�v�kben �dv�zlik a szeretet k�sz�nt�s�vel Atyjukat (6).
Mindez Isten akarat�b�l t�rt�nik (4:7), aki mint �brah�mot, minden embert hit �ltal igaz�t meg (= tesz az �g�retek �r�k�s�v�), mert "a hitb�l �l�k nyernek �ld�st a h�v� �brah�mmal" (3:9).
Aranymond�s: Gal 3:26
***
2002. m�jus 19
A SZABADS�G EVANG�LIUMA
Gal 5:1-15
 
"Krisztus szabads�gra szabad�tott meg minket" (1). A kereszty�n szabads�g�t is vesz�lyek fenyegetik. Visszaeshet, megt�veszthetik, vagy szabadoss� lehet, ha nem vigy�z.
      1.A visszaes�s vesz�lye (Gal 5:1-6)
B�r "mi a L�lek �ltal, hitb�l v�rjuk az igazs�g rem�nys�g�t" (5), a gal�ciai h�v�k k�z�l egyesek a t�rv�ny cselekedeteivel szerett�k volna bebiztos�tani magukat. Konkr�tan, a k�r�lmet�lked�s �sz�vets�gi gyakorlat�t k�v�nt�k maguknak �s nem zsid� testv�reiknek �jra el��rni. P�l apostol �va inti �ket ett�l,
- nehogy "�jra a szolgas�g ig�j�ba" ker�ljenek (1),
-mert a Krisztusban nyert kegyelem visszautas�t�sa lenne ez (2,4.v.),
-�s a t�rv�ny megs�rt�se is, hiszen a t�rv�ny el��r�sai k�z�tt nincs joguk kedv�kre v�logatni (3).
      2. A megt�veszt�s vesz�lye (Gal 5:7-12)
Amint ezt az els� fejezetet tanulm�nyozva is meg�llap�tottuk a "Krisztus evang�lium�nak" egyik ism�rve, hogy a Megv�lt� m�r megkezdett munk�j�t folytatja benn�nk. "Eddig j�l futottatok" - �llap�tja meg az apostol �r�mmel (7), mi t�rt�nt, hogy m�s ir�nyt vett a hitetek? Azt is l�ttuk az 1. fejezetn�l, hogy a hit meg�l�s�nek a Krisztus "elh�v�sa" ad ir�nyt. Az ink�bb hamis tan�t�kra figyel� galat�kat f�lrevezett�k (8). Az apostol tan�t�s�ban �rmagja sem volt a t�rv�nyesked�snek, �s ez�rt gyakori �ld�ztet�seit is feleml�ti, hogy a t�vtan�t�k evang�lium-ellenes hat�s�t bizony�tsa. Bizony�ra P�lra hivatkoztak, akinek a tekint�lye m�g� b�jva pr�b�lt�k tanaikat terjeszteni, de val�j�ban ellens�g�knek tartott�k az apostolt. Indulatait sem leplezi a testv�reit f�ltve, amikor f�jdalmat k�v�n az ilyen �rt�st munk�l�knak (12). Ez a k�rd�s felkorb�csolta a gy�lekezet �let�t, �s ez�rt a "l�z�t�" jelz� illik a k�r�lmet�lked�st propag�l�kra (12).
      3. A szabads�g mai ellens�ge a szabadoss�g (Gal 5:13-15)
A szabads�g lehet "�r�gy a testnek", de alkalom egym�s szeretetben val� szolg�lat�ra is (13). A t�rv�nyesked�s kegyes l�tszata m�g�tt gyakran szeretetlens�g h�z�dik meg, hiszen a magunk �rta szab�lyokkal ink�bb m�sokat igyeksz�nk megregul�zni. Nem v�letlen, hogy a zsid� h�tter� csoport �ppen a k�r�lmet�lked�st er�ltette a galat�k k�z�tt. �j, evang�lium ellenes elv�r�saikkal el�nyt szereztek volna maguknak, �s mint a sz�ntelen sav a sz�vetet, lassan felem�sztett�k volna a gy�lekezet k�z�ss�g�t (15).
A krisztusi �let szab�lyaira is szeretetben szolg�lva tan�thatjuk meg egym�st.
Aranymond�s: Gal 5:13
***
2002. m�jus 25
L�LEK-JELENL�T
Gal 5:16-6:9
 
Ez az igeszakasz a Szentl�lek munk�j�r�l tan�t a szolg�l� gy�lekezet �let�ben ("M�g id�nk van, tegy�nk j�t mindenkivel..." (6:10). L�ssuk csak, mik�nt nyilv�nul meg a Szentl�lek jelenl�te az egy�n �s a h�v� k�z�ss�g egym�srahat�s�ban!
      1. Mit tesz a L�lek velem? (Gal 5:16-26)
- Viaskodik bennem testi k�v�ns�gaimmal, m�g azok meg nem fesz�ttetnek (5:17,24)
- Kivezet a t�rv�ny uralma al�l (5:18)
- Jelenl�te "gy�m�lcs�t" terem az �letemben (5:22-23)
- Az �j �letben �lland� seg�ts�gem (5:16,25)
A L�lek gy�m�lcse Isten ereje �ltal jellemzi �let�nket, de csak akkor �s �gy, ha ez a mi h�v� v�gyunk is. A Szentl�lek �s a szabads�gra h�vott h�v� akarat egy�ttmunk�lkodik a test cselekedeteinek (5:19-21) legy�z�s��rt �s a L�lek munk�j�nak gy�zelm��rt.
      2. Mit tesz a L�lek vel�nk? (Gal 6:1-9)
A Szentl�lek k�z�ss�g�p�t� munk�j�r�l gyakran olvasunk P�ln�l. Ezen a helyen k�t konkr�t helyzetre mutat: Hogyan k�sz�ti fel a L�lek a gy�lekezetet a seg�ts�gre szorultak ir�nti szolg�latra (6:1-5), majd a szolg�latot v�gz�k seg�t�s�re (6:6-10)?
Minden k�z�ss�gben vannak "tetten �rtek". A "Krisztus t�rv�nye" szerint szolg�ljunk fel�j�k (szeretettel �s szeliden) - "helyre igaz�t�suk�rt", a seg�t� szolg�lat vesz�lyeit ("magad is k�s�rt�sbe ne ess�l" , g�g, �s ki�g�s) szem el�tt tartva.
A szolg�latot v�gz�k seg�t�se ugyanilyen fontoss�g�. Az ig�re tan�tott gy�lekezet �rt�keli a lelki munk�sokat, figyelmes ir�ntuk �s �ldozatv�llal�ssal is seg�ti �ket szolg�latuk gy�m�lcs�z�bb v�gz�s�ben. Mit jelent ez a p�li tan�cs: "minden jav�b�l r�szes�tse tan�t�j�t" (6:6)? Mi hissz�k, hogy az "ig�re tan�tott" �let� h�v� a Szentl�lek jelenl�t�t t�kr�z�en - �ldott. Amikor ezeket a "javakat" megosztjuk Isten szolg�ival, az egy olyan "pozit�v visszacsatol�s", ami az � munk�juk er�s�d�s�t �s k�z�s �r�m�nket n�veli. Az "ig�re tan�tott javai" k�z�tt nem csak anyagi jelleg� dolgok vannak, hanem sok lelki �lm�ny, �r�m �s gyakorlati tapasztalat, ami a gy�lekezet �let�n tov�bb kamatozhat.
Vannak id�szakok �s helyzetek, amikor a lelki munk�s h�j�n van az ilyen "visszacsatol�soknak". Ez nem felt�tlen�l az � szolg�lat�t min�s�ti. "A j� cselekv�s�ben ne f�radjunk el" - tan�csolja P�l, vagyis vigy�zzunk arra, hogy szolg�latunk bels� hi�nyaink k�r�t ne l�ssa. K�nnyebb elismer� szavakt�l k�s�rve �s figyelmes testv�rek k�z�tt szolg�lni, de lehet, b�r nehezebb ezek h�j�n is. Mindenesetre, a L�lek-jelenl�ttel meg�ldott h�v� �s gy�lekezet gy�zelemmel veszi ezeket a pr�b�kat is.
Aranymond�s: Gal 5:16          Nov�k J�zsef

J�NIUS

Az el�z� h�napokban teol�giai s�kon vett�k �t hit�nk alapjait. A k�vetkez� kilenc vas�rnap sor�n praktikus �tmutat�sokat kapunk a bibli�nk legolvasottabb k�nyv�b�l a Zsolt�rokb�l. Miel�tt az egyes zsolt�rok vizsg�lat�ra sor ker�lne, vess�nk egy r�vid pillant�st mag�ra az eg�sz k�nyvre.
      A Zsolt�rok k�nyv�t irodalmi kincsnek tartott�k m�r az �kort�l kezdve �s a legnagyobb elismer�ssel �rt�kelt�k. Ma is a vil�girodalom gy�ngyszemei k�z�tt tartj�k nyilv�n. Az �sz�vets�gi h�ber k�nonban a tehillim - azaz dics�retek, dics��t�sek, magasztal�sok nevet viseli. A g�r�g k�nonba Psalmoi- nak nevezik, ami olyan �neket jelent, amit h�ros hangszerrel k�s�rnek. Felt�telezz�k, hogy ez a 150 zsolt�rb�l �ll� gy�jtem�ny csak v�logat�s a hasonl� �nekek k�z�l. A zsolt�rokhoz hasonl� form�j� k�ltem�nyeket olvashatunk ezenk�v�l is az �sz�vets�g k�l�nb�z� helyein. J�l mutatja ez, hogy az �kori Izr�elben milyen v�ltozatos esem�nyekhez kapcsol�dva sz�lettek k�ltem�nyek, melyekben t�rt�nelmi esem�nyek �pp�gy visszat�kr�z�dnek, mint szem�lyes sorsok. A 150 zsolt�rb�l �ll� gy�jtem�ny kb. a Kr. el�tti 2-ik sz�zad v�g�re nyerte el mai form�j�t. Az eg�sz k�nyv �t nagyobb gy�jtem�nyre oszlik (1-41; 42-72; 73-89; 90-106; 107-150).
      Az �jsz�vets�g r�szben vagy eg�szben 104 verset id�z e k�nyvb�l, n�melyiket t�bbsz�r is. A zsolt�r-kutat�s a zsolt�rokat forma �s tartalom szerint meghat�rozott "m�fajba" sorolja: 1. Nemzeti panasz�nek (pl, 60,90,137). 2. Egy�ni panasz �nek (5,17,26). 3. Nemzeti h�la�nek (124,129) 4. Egy�ni h�la �nek (18,92,118) 5. Dics��t� �nek - himnusz (100,145-150) 6. Liturgikus (120-134) 7. Sion-�nekek (46,87,122) 8. Kir�ly zsolt�rok (20,89,132) 9. Az Isten kir�lys�g�r�l sz�l� �nekek (47,96-99) 10. A b�lcsess�g zsolt�rai (1,73,127). A zsolt�rok meg�rt�s�hez seg�ts�get jelent, ha megtal�ljuk, hogy melyik m�faji csoportba tartozik. A k�s�bb �rott zsolt�rokn�l azonban elmos�dnak ezek a hat�rok.
 
2002. j�nius 2.
�TJELZ� T�BL�K
Zsolt 1:1-6; 19:7-10
Ez a b�lcsess�g zsolt�r az eg�sz k�nyv mott�jak�nt, hittvall�sk�nt �ll a Zsolt�rok K�nyve �l�n. �r�j�r�l nem tal�lunk elm�t�st; hogy tapasztalataira alapozott vagy isteni kijelent�s folyt�n jutott el ezekre a meg�llap�t�sokra, nem tudjuk. Mindenesetre �r�k�rv�ny� �tbaigaz�t�st tal�lunk benne.
      Naponk�nt d�nt�seket hozunk. Egyik-m�sik az eg�sz �let�nket meghat�rozza. Sajnos sok esetben nem l�tjuk �t teljesen d�nt�seink k�vetkezm�nyeit. �gy ez a zsolt�r mintegy pr�f�cia �llhat el�tt�nk. Att�l f�gg�en, hogy milyen utat v�lasztunk, el�re megmutatja a c�lt ahova jutni fogunk rajta.
Boldog ember. A boldogs�g �s a szerencse k�t relat�v fogalom. A szent�r�s boldognak mondja azokat az embereket, akik Istennel k�z�ss�gben �s az � ig�j�b�l �lnek. (Besz�lgess�nk arr�l, hogy tapasztalataink szerint val�ban boldog-e a h�v� ember �s szerencs�s-e minden munk�j�ban? Boldogul�s�t �ld�sk�nt fogadja-e az �rt�l, vagy saj�t er�fesz�t�se eredm�ny�nek sz�m�tja be azt? (V.�. Zsolt 127:1-2) Nem akarunk-e folyton "beseg�teni" Istennek? (1M�z 16:1-3; 1M�z 20:2))
A b�n�s �tja. "Nem igy j�rnak a b�n�s�k" (4v). Szembe�ll�tja a c�lba �rkezett "sikeres" embert azzal, akinek az �tja a semmibe v�sz. M�g az el�z�h�z egyetlen "�t" vezet (ezt jelk�pezi hogy egyessz�m harmadik szem�lyben besz�l r�la), addig arr�l az �tr�l, ami a semmibe v�sz (teh�t nincs �rtelmes c�lja) t�bbessz�mban sz�l. Aki nem az igazi, egyetlen �ton halad, az a v�gs� pusztul�s fel� tart.
Isten ig�je t�k�letes. Ezzel a c�mmel �ll el�tt�nk a 19-ik zsolt�rb�l ez a n�h�ny vers, kapcsol�dva az 1:2-ben olvasotthoz: "Az �r t�rv�ny�ben gy�ny�rk�dik."
      Mivel nem tudjuk konkr�tan e zsolt�r keletkez�s�nek pontos idej�t, szinte lehetetlen meghat�rozni, hogy az �ltalunk ismert �sz�vets�gi ig�b�l melyik k�nyvek �lltak az �r� rendelkez�s�re. Abban azonban eg�szen bizonyosok lehet�nk, hogy a T�r�ra, M�zes �t k�nyv�re gondolhatott.
Mennyire "gazdagabbak" vagyunk mi akiknek az �jsz�vets�g is a kez�nkbe lehet. Gy�ny�r�s�get jelent-e nek�nk az olvas�sa?
Aranymond�s: Zsolt 1:6
***
 
J�nius 9.
B�zz�l Istenben
Zsolt 42:1-11
A zsolt�rok k�nyv�n bel�l itt kezd�dik a m�sodik csoport (k�sd a bevezet�t). A m�sodik k�nyvet jellemzi t�bbek k�z�tt a feliratok �s az Isten nev�nek s�r�bb haszn�lata. A feliratok seg�tenek k�vetkeztetni a zsolt�r �r�j�ra.
      Ez a zsolt�r a K�rah fiainak k�ltem�nyeihez tartozik. K�rah fiai - L�vi lesz�rmazottai - templomi �nekesek voltak (2Kr�n 20:19).
      A zsolt�rb�l egy�rtelm�en kit�nik, hogy �r�ja sz�m�zet�sben a Jord�n forr�s-vid�k�n tart�zkodik �s a fogs�g el�tti id�kben �r�dott, amikor a Salamon �ltal �p�tett jeruzs�lemi templom m�g teljes dics�s�g�ben pomp�zik.
Neh�z napok. Ez a panasz-zsolt�r nem �rja le k�zelebbr�l azt a nyomor�s�gos helyzetet, amely miatt a t�bbiek cs�fol�d�s�t kell elviselnie. Mivel idegen f�ld�n �l, messze a jeruzs�lemi templomt�l - ami egy�ttal Isten jelenl�t�t �rz�keltetn� -, Isten jelenl�te ut�n s�v�rog. Szem�lyes hangv�tele miatt k�nnyen azonosul �r�j�val az ember. Mindenki ker�l neh�z helyzetbe, a neh�z napok sem ker�lik el az �let�nket, a k�rd�s: hogyan reag�lunk r�juk?
Mi�rt, mi�rt? Ebben a r�vid kis zsolt�rban 7-szer tal�ljuk a "mi�rt" sz�t. Ezzel arra b�tor�t kimondatlanul is, hogy mondjuk ki �sz�nt�n, sz�p�t�s n�lk�l �rz�seinket Isten el�tt. Nem mintha � nem tudn�, de nek�nk seg�t szembes�lni gondolatainkkal, �rz�seinkkel s tal�n �gy sok mindenre "magunkt�l" is r�j�v�nk. Isten el�tt nem sz�gyen elmondani mi�rtjeinket, de sz�gyen elhallgatni azokat.
Eml�kez�s-gy�gyszer
Az eml�kez�s egy csod�latos aj�nd�ka az Istennek. Az 5-ik vers arr�l tanuskodik, hogy az �r� eml�kez�s�nek cs�cspontja az �r h�za, �rvendez�s Isten jelenl�t�nek. Ezt er�s�ti meg a 7-ik vers "tere�d gondolok". Ebb�l a gondolatb�l jut el ahhoz a f�lismer�sig, hogy a jelen neh�z helyzet�ben Isten naponk�nt k�r�lveszi �t szeretet�vel (9v). Ebb�l er�t nyer �s meger�s�dik bizalma, hite.
Gondoljunk most saj�t tapasztalatainkra is. Hogyan �lt�k �t a mi neh�z napjainkat? Netal�n hol buktunk el? Isten terv�be be vannak iktatva a neh�z napok is, m�gpedig a javunkra. Hogy ez az id� hit�nk meger�s�d�s�t szolg�lja, k�vess�k a zsolt�r �r� l�p�seit, melyek napjainkban is j� eredm�nyhez vezetnek.
Aranymond�s: Zsolt 42:11
***
 
J�nius 16.
K�vesd az Urat bizalommal!
Zsolt 23:1-6; 121:1-8
 
Amikor rep�l�g�pen utazom sokszor csod�lom a pil�ta bizalm�t. A toronyb�l megkapja az ir�nyt, a sz�ks�ges adatokat �s ahhoz k�pest halad. Nem vitatkozik, agg�lyoskodik vagy okoskodik. Teljes bizalommal halad, legyen b�r tiszta id� vagy felh�s. Egy pil�t�nak sem jutna esz�be hogy ker�lgesse a fellegeket, mivel nem l�tja van-e benne valami vesz�ly. Bizony�ra nem szeretn�nk olyan g�p utasai k�zz� tartozni, melynek pil�t�ja saj�t elhat�roz�s�b�l nem sz�llna le a kijel�lt helyen, mivel felh�s az �g, hanem m�s v�rost keresne. A pil�ta tudja, hogy a toronyb�l radar seg�ts�g�vel �tl�tj�k a felh�ket �s ha � a megadott utas�t�s szerint halad, biztons�gban van.
      A 23. Zsolt�r k�t k�pet haszn�l annak �rz�kel�s�re, hogy Isten vezet�se alatt az ember biztons�gban �lhet. Mindannyiunk �ltal j�l ismert �s szeretett ez a zsolt�r. Sz�nes k�phaszn�lata miatt m�r gyermek korban k�nnyen megtanulhat�. E bizalom�nek szerz�je Istent a j� p�sztorhoz (1-4) �s egy bar�ts�gos, oltalmat nyujt� vend�gl�t�hoz (5-6) hasonl�tja.
      A 121. Zsolt�r m�g jobban al�h�zza az Istenbe vetett hit �s bizalom sz�ks�gess�g�t.
Lelk�nk nagy ellens�ge mindent elk�vet, hogy - saj�t utakat keresve, elt�volodva Istent�l - vesz�lybe sodorjon. De ha ezt nem tudja el�rni, h�t megpr�b�lja �gy felt�ntetni, hogy vesz�lyben vagyunk. Ez�ltal f�lelmet kelt benn�nk �s bizonytalans�g vesz rajtunk er�t.
      Er�s�dj�nk meg abban, hogy csak az Isten k�zel�ben lehet�nk biztons�gban, de ott igaz�n biztons�gban �rezhetj�k magunkat, b�rmilyen vesz�ly fenyegetne is.
Aranymond�s: Zsolt 121:1-2.
***
 
J�nius 23.
Isten igazs�gosan �t�l
Zsolt 82:1-8; 113:5-9
 
A bibli�ba t�bb helyen is olvashatunk r�szleges kijelent�st az Isten tr�nja k�r�li esem�nyekr�l �s az ott megjelen� l�nyekr�l. (1Kir 22:19; J�b1:6; Zak 3:1)
      Ez a zsolt�r egy ilyen l�tom�ssal kezd�dik. Az �r� az �gi b�r� jelenl�t�t l�tja; Isten felel�ss�gre vonja al�rendeltjeit. �rz�kelteti ez�ltal, hogy elismeri Isten teljhatalm�t mindenek felett, de (az emberre jellemz� t�relmetlens�ggel) azonnali igazs�gszolg�ltat�st k�r: "Kelj f�l �h Isten, �t�ld meg a f�ldet!" (8v)
Emberi term�szet�nkn�l fogva, v�rm�rs�klet�nk �s t�r�k�pess�g�nk szerint mindny�junkban fellobban az igazs�gszolg�ltat�s v�gya. Pedig nem is biztos, hogy mindig helyesen l�tjuk a helyzetet, s ha re�nk b�zn�k egy hangy��rt elef�ntot k�rn�nk. Hiszen nem mindig feh�r a feh�r �s fekete a fekete. A gonosz j�l �rti a sz�rk�t�st. Ez�rt figyelmesnek kell lenn�nk, mert haszn�lhatatlanok Isten kez�be azok, aki t�relmetlen�l, �nmaguk akarnak igazs�got tenni. N�h�ny zsolt�r - �jsz�vets�gi szemmel �gy l�tjuk -, nagyon kem�ny �t�letet tart jogosnak, m�gis p�ldamutat�, ahogyan a zsolt�ros Istenre b�zza az igazs�gszolg�ltat�st. J�zus Krisztus arra tan�totta k�vet�it hogy szeress�k ellens�geiket mert csak �gy munk�lhatj�k megt�r�s�ket.
K�rj�nk ehhez er�t �s b�lcsess�get Istent�l.
      Isten, Ura minden n�pnek, tr�nj�n �l az egekben, m�gis t�r�dik teremtm�nyeivel (Zsolt 113:7-9). A teljes dics�s�gben lakoz� Isten gondvisel� szeretet�t aligha lehet szebben �s megragad�bban �rz�keltetni. Engedj�nk a zsolt�r�r� felsz�l�t�s�nak �s dics�rj�k az Urat, az igazs�gszolg�ltat�st pedig b�zzuk r�.
Aranymond�s: Zsolt 82:8
***
 
J�nius 30.
Elbesz�lj�k a j�v� nemzed�knek
Zsolt 78:1-8
 
Ez a zsolt�r egyike a leghosszabb zsolt�roknak. A v�lasztott n�p t�rt�nelm�nek esem�nyeit dolgozza fel k�lt�i form�ban, az �dvt�rt�neti mozzanatokat kiemelve. Asz�f a templomi �nekesek egyik nemzets�gf�je.
Mindig �jat. B�r az ember tulajdons�gaihoz tartozik, hogy mindig �jat �s �jabbat szeretne l�tni, hallani, a zsolt�r �r�ja ennek ellen�re �gy kezdi mondanival�j�t: "P�ld�zatra nyitom sz�mat..., amiket hallottunk �s tudunk." �rdemes-e id�t ford�tani erre, ha m�r nemcsak hallottunk r�la, de m�r tudjuk is? - k�rdezhetn� az ember. R�ad�sul olyanoknak mondja ezeket, akikr�l tudja, hogy elmondt�k fiaiknak az �r dics� tetteit (4v). Mi �rtelme van ilyen embereknek �jra �s �jra ezeket "hirdetni"? Ez az Isten parancsa (5v), az�rt, hogy "meg ne feledkezz azokr�l, amiket saj�t szemeiddel l�tt�l; ne vesszenek el eml�kezetedb�l" (5M�z 4:9) Deh�t ebb�l vannak a gener�ci�s probl�m�k. Amikor az aty�k elmondj�k, amiket tapasztaltak, a fiak pedig nem �rtik meg �ket. Vajon kinek kedvezett Isten, amikor ezt parancsba adta? Lehet ezzel mindkett� jav�t munk�lni? Az ap�k k�vetik Isten tan�t�s�t, ez�ltal megtartj�k sz�vets�g�t �s nem feledkeznek el az � tetteir�l (10-11). Ugyanakkor a fiak nem lesznek dacos, l�zad�, �llhatatlan sz�v� nemzed�k, melynek lelke nem h� Istenhez (8v). Az �r azt mondta: ha engem szerettek, az �n parancsaimat megtarts�tok! Teh�t te sz�l�, ha szereted az Istent besz�ld el fiaidnak, ha tisztelettel, vagy tiszteletlen�l hallgatj�k is azt. S te gyermek, ha szereted az Istent, akkor �gy hallgatod aty�dat, mint aki Urad �zenet�t hallod.
Figyelj �s tanulj. Id� ig�nyes dolog a tanul�s �s figyelmet ig�nyel. Id�be ker�l, mire a cs�p�r�d� gyermek megtanulja, hogyan kell bek�tni a cip�j�t. De miut�n megtanulta �s gyakorolja, automatikusan v�gzi. Ez a meg�llap�t�s igaz a h�v� �let�nkre is. Min�l t�bbet vagy Isten k�zel�ben, ann�l jobban ragaszkodsz Hozz�. Min�l jobban ragaszkodsz hozz�, ann�l kevesebb az es�ly arra, hogy elsodr�dsz t�le (Zsid 2:1-3). Min�l jobban a sz�vedben �s gondolataidban vannak ig�i, ann�l nehezebben felejted el azokat.
Minden nap tanulm�nyozd Isten ig�j�t �s figyelj a r�giek tapasztalataira is. K�rd az Urat, adjon b�lcsess�get ahhoz, hogy elmondhasd Isten nagy tetteit. Gyakorold ebben magadat!
Aranymond�s: Zsolt 78:4             Pap Enik�
 
2002. j�lius 7.
Im�djuk teremt� �s megtart� Isten�nket!
Zsolt 104:24-35
 
Ebben a h�napban n�h�ny k�l�nlegesen sz�p zsolt�r m�ly �rtelm�t tanulm�nyozzuk. A zsolt�rok im�ds�gok �s �nekek, megtan�tanak minket Isten igaz dics��t�s�re, az �let egyetlen, szuver�n Ur�nak tisztelet�re, magasztal�s�ra. A mai ige a vil�gteremt� �s fenntart� Isten dics�rete.
A teremt� Isten gazdags�ga (24. v.)
Ha elolvassuk az 1-24-ig terjed� versek csod�latos, szebbn�l szebb k�peit, sz�v�nket �tj�rja a Teremt� �s a teremt�s magasztos volta, annak L�lekt�l ihletett le�r�sa. Hasonl� ehhez: J�b 9:1-14.
A teremt� Isten hatalma (29-30, 32. v.)
Sokezer �v �ta kutatj�k a tud�sok a f�ldfelsz�n kialakul�s�nak v�ltoz�sait, �s a term�szeti katasztr�f�k okait. A Teremt� egyetlen tekintete, �rint�se nyom�n megrend�l a f�ld, vagy elsimul �s felt�r a gy�gy�t� v�z. Elford�tod orc�dat: elvesznek, kibocs�tod Lelkedet, meg�julnak.
A teremt� Isten b�lcsess�ge
A vil�grend t�k�letes, m�k�d�se a teremt�s �ta �ram� pontoss�g�, az Isten-alkotta term�szeti t�rv�nyek �r�kk�val�k, a magasabb rendekt�l az egysejt� l�nyekig egym�st�l f�gg� viszonyban, egym�srautalts�gban.
A teremt� Isten szeretete (27-28. v.)
Gondja van teremtm�nyeire. Szeretet�t nemcsak az ember �rzi, de minden teremtm�ny, a kicsiny mad�rt�l az �ri�si cethalig. A nagy Leviath�n (J�b 41) Isten j�tszadoz� alkot�sa.
A teremt� Isten megtart� kegyelme
� az �let abszolut Ura! � adhat csak �letet, � veheti el, � tarthatja meg. Fizikai l�t�nket meg�rzi, lelk�nket �r�k �letre tartja meg.
Van-e Istennek �r�me a teremtett vil�gban, alkot�saiban?
A term�szet: �r�k dics�s�g�t hirdeti.
Az �llatvil�g: t�k�letes. (Nem evoluci� �ltal lett azz�!)
Az ember: a teremt�s koron�ja. "L�tta Isten, hogy j�..."
a). Az elbukott ember: "Megb�nta, hogy embert teremtett..."
b). A tud�s, aki a vil�g�rben is keresi a titkok megfejt�s�t: "Az egekben �l� neveti �ket..."
c). A L�lek �ltal �jj�teremtett ember: � az Alkot� �r�me!
Hogyan dics�rem a Teremt� Istent?
Im�ds�gban: "Legyen kedves n�ki az �n rebeg�sem!" (medit�ci�)
�rvendez�ssel: a Szentl�lek �ltal nyert �r�mben.
�nekl�ssel: "�neklek az �rnak eg�sz �letemben..." Aki soha nem �nekel, �r�mtelen �letet �l. Az �nekl�s m�g a h�tk�znapok dolgai k�zben is felvid�t, k�zel visz Istenhez. "Isten k�zel�ben oly igen j� n�kem."
A teremt� Isten terve: Harm�nikus �let a f�ld�n. Messze elt�velyedett teremtm�nyeit visszahelyezni az �deni �llapotba.
Rajtunk is m�lik! Egy�nileg �s k�z�ss�gben: �ldjad �n lelkem az Urat! Legyen az �rnak dics�s�g �r�kk�!
Aranymond�s: Zsolt 104:24
***
J�lius 14
�lj, mint a teremt�s koron�ja!
8. �s 100. Zsolt�r
 
A 8. zsolt�r c�me: D�vid dics�ri Istennek az emberekhez val� j�akarat�t.
A zsolt�ros m�ly al�zattal elm�lkedik a l�t k�t v�gletes k�rd�se felett: Kicsoda Isten? Micsoda az ember?
1. Isten dics�s�ge
Neve: Fels�ges (legnagyobb �r), legszentebb.
"Szent, szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind a sz�les f�ld az � dics�s�g�vel!" - �neklik a szer�fok �sai�s l�tom�s�ban (6:3).
A f�ld�n. Ezt hirdeti k�r�l�tt�nk az eg�sz teremtett vil�g!
Olvassuk el J�b 9:4-10. verseket, vagy id�zz�nk a zsolt�rokb�l!
Az egekben. "Az egek besz�lik Isten dics�s�g�t, kezeinek munk�j�t hirdeti az �gboltozat." (19. zs.) (J�b 9:9) D�vid sz�v�be �r�kre bev�s�d�tt az az �lm�ny, amikor a pihen� ny�j mellett, ifj� p�sztork�nt felfedezte a csillagos �g titkait. H�nyszor ind�tott ez m�r minket is dics�retre! Mennyivel ink�bb, ami az egekben sz�munkra m�g l�thatatlan!
Kik �ltal dics��ttetik? A 3. verset J�zus is id�zte Jeruzs�lembe val� bevonul�sakor. "Ha olyanok nem lesztek, mint a gyermekek..." Ki dics�rheti igazs�gban �t? "Az �rtatlan kez� �s tiszta sz�v�." (24. Zsolt)
 
Ellenkez� v�glet:
2. Micsoda az ember? Az 5. verset a Zsid�khoz �rt lev�l �r�ja is id�zi (2:6). J�b k�rd�se: "Micsoda az ember, hogy �t ily nagyra becs�l�d �s figyelmedet ford�tod re�?" (7:17) Elgondolkodtat� fokozatok.
a. Gondod van re�. Figyeled �let�t, tan�csolod, meg�rz�d.
b. Kev�ssel tetted �t kisebb� az Istenn�l. Az embert Isten k�p�re �s hasonlatoss�g�ra teremtette. �deni �llapot�ban az Isten ut�n k�vetkezik. Ilyen tisztess�ggel �s dics�s�ggel koron�ztatott meg!
c. �rr� tetted �t kezeid munk�in. Tudjuk ezt a teremt�s t�rt�net�b�l. �gyis mondhatn�nk, hogy az ember�rt lett minden.
d. Mindent l�bai al� vetett�l. "T�lts�tek be a f�ldet �s hajts�tok birodalmatok al�!" - �gy sz�lt a Teremt� (1Kor 15:27, Zsid 2:5-8)
Az ember a "teremt�s koron�ja." Id�zet M�cs L�szl� vers�b�l:
"Te lenn�l a teremt�s koron�ja, s te lett�l a teremt�s cs�dje, ember!"
De nem ez a v�gz� konkl�zi� n�la sem, �s Istenn�l sem!
Ez�rt t�r fel az utols� versben �jra a h�la �s dics�ret szava. A zsolt�ros m�r nemcsak a maga nev�ben sz�l, hanem az eg�sz f�ld minden ember�nek. Az Istent dics��t� emberek k�z�ss�g�hez sz�l a 100. zsolt�r, amely eg�sz�ben
a Teremt� Isten dics�rete, a h�vek k�z�ss�g�ben.
1. � a mi alkot�nk. Kez�vel form�lta az embert, Lelk�vel lehelte bele az �letet.
2. Az � n�pe, az � juhai vagyunk. �r�kre elv�lasztott, n�p�v� tett, legel�j�n p�sztorol, �ltet benn�nket. A k�z�ss�g dr�ga �ld�s�val �rvendezteti meg lelk�nket.
3. Kegyelme �s h�s�ge �r�kk�val�. Nemzed�kr�l nemzed�kre, �ld�s a fiaknak fiain, - ezer�ziglen.
Felsz�l�t�s a h�vek k�z�ss�g�hez:
Szolg�ljatok �r�mmel N�ki!
Kapuin h�laad�ssal l�pjetek be (el�k�sz�tett sz�vvel)!
Adjatok h�l�t N�ki, �ldj�tok az � nev�t!
Aranymond�s: Zsolt 8:10
***
J�lius 21
A b�nbocs�nat �r�me
32. Zsolt�r
 
Ez a zsolt�r egyike a h�t b�nb�n� zsolt�rnak, melyek a k�vetkez�k: 6, 32, 38, 51, 102, 130, 143. Mind m�ly �t�l�sb�l fakad. K�z�s von�saik: a b�n okozta m�lys�g, a lelki k�n, ami testi szenved�st okoz, im�ds�g b�nvall�ssal, v�g�l a szabadul�s �r�me.
A 32. zsolt�r alaphangja a felszabadult �r�m, c�me szerint az igazi b�nb�n� boldogs�ga �s rem�nys�ge. D�vid saj�t �t�l�se alapj�n, tan�t�, r�vezet� sz�nd�kkal �rta. A v�gs� eredm�nnyel, a b�nbocs�nat �r�m�vel kezdi, ut�na elmondja, hogyan jutott el id�ig.
1. Kit�r� �r�m. "Boldog" - ezzel a sz�val kezd�dik ez a zsolt�r is, mint a legels�. A b�nb�nat, b�nbocs�nat, szabadul�s k�s�r� szava ez.
2. Mi lesz meg nem vallott b�neinkkel? (3-4 v.)
M�g elhallgattam �ket... Nem tudatlans�gb�l, sz�nd�kosan!
Az Isten k�pm�s�ra teremtett ember tudja, mi a k�l�nbs�g a j� �s rossz k�z�tt. Tudja, mi a b�n. Tudatosan rejti el Isten �s emberek el�l. Ez volna a megold�s? Mi lehet ennek az eredm�nye?
... �leter�m ellankadt... A lelki gy�trelem fizikai k�nn� v�lik, az ember zs�kutc�ba jut. Van-e ki�t ebb�l?
3. D�nt� elhat�roz�s: (5. vers) B�nvall�s az �r el�tt.
Nem k�nny�! N�ha sok id�be, v�v�d�sba ker�l, m�g a szenved�s t�rdre k�nyszer�ti az embert. De Isten azonnal cselekszik!
4. "Elvetted r�lam b�neimnek terh�t."
Ilyen egyszer�! - �s m�gsem az! Felt�tele: marad�k n�lk�l, mindent lerakni! Ha megvalljuk b�neinket, h� �s igaz, hogy megbocs�ssa �s megtiszt�tson minden hamiss�gt�l. (1J�n 1:9)
SZELA - ez �ll az 5. vers v�g�n. Jelent�s�t sokf�lek�ppen magyar�zz�k. A lecke-magyar�z� tan�csa: �lljunk meg egy kicsit, �s gondolkodjunk el e fordulat nagy horderej�n! Mert mi a b�nbocs�nat?
a). Egyed�l Isten kegyelm�nek �s irgalm�nak m�ve. (Zsolt 51:3)
b). Folyamat: "Megtiszt�t izs�ppal", tal�n f�jdalmas, gy�keres kiszaggat�s, megt�ret�s.
c). Dr�mai fordulat: helyre�ll�t�s!
5. A szabadul�s �r�me.
V�gy k�r�l engem a szabadul�s �r�m�vel! - T�bb zsolt�rban is �gy k�ny�r�g D�vid. Itt pedig bizonys�got tesz r�la �t�l�se alapj�n.
6. Szabadul�s ut�n az �ld�sok ki�rad�sa.
Te vagy oltalmam a veszedelemben! ... B�lccs� teszlek, megtan�talak az �tra, amelyen j�rnod kell. Szemeimmel tan�csollak t�ged. (P�ld. 3:5-6) (2Tim 4:18)
11.vers: A megv�ltottak, megigazultak k�z�s �r�me Isten dics��t�s�ben jut kifejez�sre. �r�ljetek az �rban �s az � b�nbocs�t� kegyelm�ben!
Aranymond�s: Zsolt 32:1
***
J�lius 28
Dics�rj�tek az Urat!
Zsolt 67:1-6, 96:1-9
 
Ez a zsolt�r �nek, hangszerekkel, benne j�vend�l�st tal�lunk a pog�nyok elhivatotts�g�r�l.
Isten "v�lasztott n�p�nek" a vil�gt�l val� elk�l�n�l�se az �testamentumban kb. 260-szor ker�l eml�t�sre. Oda tartozni nemcsak nagy kiv�lts�g volt, de nagy felel�ss�g is! "Megszenteltetem bennetek a pog�nyok el�tt!" - jelenti ki Isten (Ez 20:41). Hogy ez hogyan alakul a t�rt�nelemben, azt tudjuk Istv�n v�rtan� v�d�besz�d�b�l, �s sok m�s ig�b�l. A p�nk�sdi csoda ut�n m�g az apostolok is nehezen hitt�k el, hogy Isten a pog�nyokra is kiterjesztette az � irgalm�t, a zsid�k pedig hat�rozottan ellen�lltak, �s �ld�zt�k ezt a tant.
Nek�nk pedig ma boldog hitvall�sunk: "Minden nemzetben kedves � el�tte, aki �t f�li �s igazs�got cselekszik" (Ap Csel 10:35). A n�pe k�z�tt felragyogott
Isten kegyelm�nek vil�goss�ga
A 2. vers az �roni �ld�s szavait id�zi. "Orc�j�t ragyogtassa r�nk." M�zessel, Ill�ssel Isten maga besz�lt, de orc�j�t �k sem l�thatt�k meg. Halk, szel�d hangj�t mi is hallhatjuk, keze munk�iban pedig l�thatjuk �t mag�t. S�t�t napokban, vagy ha napunk m�r lefel� hanyatlik, k�rj�k �t: "Hozd fel re�nk arcodnak vil�goss�g�t, � Uram!" (Zsolt 4:7)
1. Megvil�gos�tja �rtelm�nket (3)
Megismertet utaival, akarat�val, �s minden n�p k�zt nyilv�nval�v� teszi szabad�t� erej�t.
2. Kiterjed minden n�pre (4,5)
Ez a zsolt�r legfontosabb mondanival�ja! K�t fontos igazs�g:
a. Igazs�ggal �t�li a n�peket (b�ntet vagy felemel).
b. � igazgatja a nemzetek sors�t (a vil�gon semmi nem t�rt�nik v�letlen�l, Isten a t�rt�nelem Ura).
3. Akik elnyert�k m�r a vil�goss�got (6)
"Dics�rnek t�ged a n�pek mindny�jan!"
"�nekelj az �rnak, te eg�sz f�ld!" - mondja a 96. zsolt�r.
A 96. zsolt�r a szents�ges �r�m, h�laad�s �neke. Eredete: 1Kr�n 16:23-30
1. Hirdess�tek szabad�t�s�t! (napr�l-napra)
2. Besz�lj�tek el csod�t a n�pek k�z�tt! Izr�el n�pe sok csod�r�l tehetett volna bizonys�got, de ink�bb a nagy �s rettenetes Istent ismert�k meg �ltaluk.
3. Ismertess�tek meg Istent!
� a vil�g teremt� Ura. Egyed�l � az Isten! A pog�nyok minden istene b�lv�ny.
4. Felsz�l�t�s a vil�g n�peihez (7-9) Ismerj�tek el, hogy � az �r!
"Dics�rj�k Sion �kess�g�t!" - mondja egy kedves �nek�nk. Nem a k�ls�t �rtj�k ezalatt. A dics�ret templomai sokf�l�k, a Crystal Cathedral-t�l a kicsiny imah�zakig. Isten jelenl�te az, ami szentt� teszi im�d�s�nak hely�t.
Mi, az �jsz�vets�g v�lasztott n�pe, most az utols� id�k egyik jelek�nt meg�lhetj�k az eddig elk�l�n�lt n�pek, nyelvek, nemzetek soha nem tapasztalt kevered�s�t. Itt az �j haz�nkban k�l�n�sk�ppen r�csod�lkozhatunk a sokf�le sz�n�, faj� �s vall�si meggy�z�d�s� emberekre.
A 96. Zsolt�r felsz�l�t�sa kell, hogy �jra sz�v�nkre helyezze a felel�ss�get, hogy Isten n�p�nek �ri�si feladata van a vil�gban!
Aranymond�s: Zsolt 67:4
                             Ol�h Gabriella
2002. augusztus 4
SZEREZZ B�LCSESS�GET!
P�ld 3:13-18; 4:1-9
Saj�tos m�faj az un. `b�lcsess�g irodalom@, melynek ihletett p�ld�it tal�ljuk az �sz�vets�gi Szent�r�sban (J�b k�nyve, a Zsolt�rok k�nyve, P�ldabesz�dek �s a Pr�dik�tor k�nyve). A modern olvas�t is �rint� k�rd�seket (mint az �let �rtelme, j� �s rossz okai �s k�vetkezm�nye, b�lcs �letvitel, stb.) t�rgyalj�k olyan megfogalmaz�sban �s form�ban, amit a kor embere �rtett �s legk�nnyebben hasznos�thatott. Saj�tosan keleti, �s azon bel�l is a zsid� ember gondolkoz�s�t �s �letszeml�let�t t�kr�z� irodalmi alkot�sok ezek. Frapp�ns, �letk�zeli, k�nnyen megjegyezhet�, k�pes magyar�zatok sor�t tal�ljuk a P�ldabesz�dek k�nyv�ben is olyan b�lcseleti kateg�ri�knak, melyekr�l a kort�rs (g�r�g) majd a nyugati filoz�fia (= b�lcsess�g szeretete) hosszan, elvontan, a beavatatlan el�tt nehezen �rthet� m�don t�rgyal. Izr�el n�pe k�r�ben a b�lcsess�g ismerete �s k�vet�se k�z�gy, mely a kijelent�sen alapul� vall�s k�n�lta v�laszok elfogad�s�ra k�sztet (`az �rnak f�lelme az ismeret kezdete@ B P�ld 1:7), szemben a filoz�fia tudom�nyos m�vel�s�vel, amit szakemberek v�geznek, sokszor csak �ltaluk ismert m�dszerekkel �s nyelven. Hit �s b�lcsess�g itt m�r gyakran egym�st kiz�r� kateg�ri�k, mi�rt is a h�v� ember szent k�teless�ge �s kiv�lts�ga �rtelm�t, vil�gn�zet�t �s �letm�dj�t a bibliai tan�t�k m�dszereit k�vetve `�les�teni@.
     A m�ra kijel�lt igeszakasz k�t fontos k�rd�sre ad v�laszt.
1.MIRE J� A B�LCSESS�G (3:13-18)?
K�pek sora villan fel el�tt�nk ebben a hat igeversben, hogy �tv�gyunk t�madjon a b�lcsess�gre: egy boldog ember�, majd ez�st �s arany p�nzek�, egy a gy�ngyeiben gy�ny�rk�d�, majd hossz� �let�ben tekint�llyel k�s�rt ember�, sz�p utak �s azok kedves eml�kei, az a bizonyos `�let f�ja@, v�g�l egy korl�t, mondhatn�nk `j�r�ka@, amire egy �letvid�m ember t�maszkodik. Kell ezt magyar�zni? Ugye, nem!
A b�lcs ember boldog (= Isten �ld�sa nyugszik rajta). A b�lcsess�g hasznosabb a p�nzn�l �s t�bb �lvezetet ny�jt a gazdags�gn�l. A b�lcs embert m�r a `megjelen�se@ (�let�nek a hat�sai) megk�l�nb�zteti.
Besz�lgess�nk arr�l, hogy milyen kapcsolatba hozhat� a b�lcsess�g az `�let f�j�val@? Mikor `korl�t@ �s hogyan lehet `j�r�ka@ a b�lcsess�g?
2. MI TESZ B�LCCS� (4:1-9)?
Legel�sz�ris, a b�lcs szeretet. Egy csal�d �let�be pillantunk be itt, ahol a sz�l�k hol egy�tt, hol k�l�n-k�l�n foglalkoznak gyermekeikkel. Tudom�nyt, tanuls�gokat �s parancsokat adnak �t nekik int�ssel, tan�t�ssal, �letp�ld�val �s `tan�tgat�sokkal.@ E szeret� SZ�ND�KKAL kezd�dik a b�lcsess�g, mellyel - mint sz�l�k gyermekeiket - Isten is neveli az � n�p�t.
Mindny�junkat �rint� felt�tele a b�lcsess�gnek az engedelmess�g, ami hallgat�ssal, azaz odafigyel�ssel kezd�dik. Szem�lyes d�nt�sek sora bizony�tja a k�szs�get az engedelmess�gre (`ne hagyj�tok el tan�t�somatY, tartsd meg parancsaimatY, el ne t�rj t�l�kY@). Nem f�lelem sz�lte parancsv�grehajt�s ez, hanem ink�bb bizalmon (hiten) alapszik (`ezt mondta nekem: t�maszkodj�k szavaimra sz�vedY, szeresd a szavaimatY@).
Az akarat fontoss�ga sem titkolt. M�g b�lcstelens�g�nk�rt is a J�istent okoln�nk, ha nem mondan� ezernyik�ppen Ig�j�ben, hogy sz�nd�kaink, akaratunk bevet�se n�lk�l h�j�n vagyunk a k�pess�gnek �ld�sait megragadni, vigy�zni, vagy azokkal szolg�lni. Szerezz b�lcsess�get, �rtelmes szerzem�nyeid legyenek, becs�ld nagyra a b�lcsess�get! A b�lcsess�get akarni is kell, �s az odasz�n�sban B mi sz�l�k, tudjuk - seg�t a jutalom �g�rete. Egy c�lfot� al��r�sa is lehetne a 9. vers, melyben a megszem�lyes�tett b�lcsess�g `�kes koszor�t tesz a fejedre, d�szes koron�t aj�nd�koz neked@. `C�ltudatos@ mell�knev�nk haszn�lata csak olyan ember jellemz�s�re indokolt, aki a c�lj�t vil�gosan l�tja (ez m�r t�bb az engedelmess�gn�l), �s arra tudatosan t�rekszik. Megjutalmaz�ja nem m�s, mint maga Krisztus J�zus, mert `�t tette nek�nk Isten b�lcsess�gg�@ (1Kor 1,30).
Aranymond�s: P�ld 3:13
***
2002. augusztus 11
MENEK�LJ A ROSSZT�L!
P�ld 6:16-28
Hogyan v�lnak az �r �ltal gy�l�lt dolgok ut�latoss� el�tt�nk is? B�nnel foly� harcunk sarkalatos k�rd�se ez, hiszen ha m�r ut�latot v�lt ki benn�nk valami, nem neh�z legy�zni a vonz�s�t. A k�rd�s teh�t �gy is megfogalmazhat�: mit�l lesz ut�latoss� az, ami most k�v�natos?
     1 B�rmilyen furcs�nak hangozz�k is, meg kell tanulnunk a b�n�ket (16-22.v.). Nem tapasztalatilag, mint az �jsz�vets�gi kor gnosztikusai is tett�k, hanem hitbelileg, egyet�rtve az azokat gy�l�l� Istennel. Ha `kedvenc b�n�met@ tal�lom is a T�rv�nyad� list�j�n, am�g igazat nem adok Neki, nem szabadulhatok meg att�l. �rdekes a 16. vers megfogalmaz�sa, a l�nyeg nem a sz�mokon van, azokkal csak azt mondja a szent�r�, hogy `ezeket �s m�g m�s@ b�n�ket gy�l�l az �r: g�g, hazugs�g, �rt� tett �s sz�nd�k, k�szs�g a rosszra, f�lrevezet� besz�d, b�k�tlenked�s.
     Hitbelileg megtanulni a b�n�ket azt is jelenti, hogy ha m�g nem �rtem is, engedelmeskedem a T�rv�nyad�nak. `K�s, villa, oll� kisgyerek kez�be nem val�@ B hallottam anyuk�mt�l, aki a varr�g�p el�tt �lve szabta sz�p ruh�csk�mat. F�nyes is, hasznos is, mi minden m�sra is j� lenne, de nem nekem val�. Ezt neh�z elfogadni.
     A sz�vre k�t�tt, vagy nyakba f�z�tt atyai (21.v.) tan�cs m�r nem az autorit�s s�ly�val, hanem a bel�t�s h�l�s k�szs�g�vel hat visel�j�re. N�h�ny �ve baptista fiatalok k�z�tt indult el egy mozgalom, melynek k�vet�i gy�r�t viselnek, �gy jelezve m�soknak �s �gy eml�keztetve �nmagukat, hogy az �r J�zussal frigyre l�ptek, �s a szexu�lis b�n�kt�l tiszt�k akarnak maradni.
     B�nlajstromokban nincs hi�ny, ha valaki nem tal�l a Bibli�ban, k�szs�ggel seg�tenek neki a testv�rei, a l�nyeg m�gis az, hogy az �r �ltal gy�l�lt tettnek l�ssuk a b�n�nket. Igen, az a mi�nk.
     2. Ismern�nk kell a b�n taktik�j�t is, legal�bbis azok�t, amelyek minket k�l�n�sen is vesz�lyeztetnek (24-28.v.). Ig�nk int�se a f�rfiakhoz sz�l, akik elismer�sre v�gynak �s a val�s�gb�l �br�ndjaik �rtatlans�goknak v�lt k�pekkel �s helyzetekkel betelep�tett vil�g�ba szeretnek cs�szni, vagy menek�lni, mert ott `ki-�lhetik@ magukat. Ahogy a keblen hordott t�z meggy�jtja a ruh�t, el�bb-ut�bb �tt�rnek a val�s�gba rejtve uralkod� v�gyaink, mert aki gondolataira nem tanul meg vigy�zni, cselekedeteinek sem lesz ur�v�.
     Fiataljaink vesz�lyeztetetts�g�r�l sok sz� esik manaps�g. Egy bizonyos `virtu�lis vil�gban@ t�ltik napjuk j� r�sz�t, ahova nehezen t�r be a sz�l�i sz�, de m�g az Ige szava is. Ki�ghetnek, miel�tt �ln�nek. Csal�dottak �s sz�gyenkeznek, miel�tt megtapasztaln�k az Isten �ltal nekik k�sz�tett �r�m�ket. Tanulnunk lehet �s kell teh�t az ig�nkben fi�val besz�lget� ap�t�l, aki vil�gosan, `matter of fact@ m�don akart �s tudott besz�lni a tabu t�m�kr�l is.
      Mert hogyan �s mi�rt menek�ln�nk att�l, amit nem ismer�nk?
Aranymond�s: P�ld 6:20-21
***
2002. augusztus 18
VIGY�ZVA BESZ�LJ!
P�ld 15:1-4,7,8; 17:4-10
K�zmond�saink t�m�rs�g�vel �s a benn�k k�z�lt b�lcsess�ggel nevel vigy�zatos besz�dre ezen a helyen Isten ig�je. Az �h�tatban javasolt igeszakaszokat olvasva, m�lt vas�rnap d�lel�tt fejezt�k be Jakab level�nek a tanulm�nyoz�s�t, melyben a nyelv b�neir�l is sz� volt (3:1-12). `Sokat v�tkez�nk mindny�jan: de ha valaki besz�d�ben nem v�tkezik, az t�k�letes ember, meg tudja f�kezni az eg�sz test�t.@ (Jak 3,2). Ember-voltunk, embers�g�nk, m�gink�bb hitvall� �let�nk folyamatosan csiszol�sra szorul� r�sze kommunik�ci�s k�pess�g�nknek a besz�dbeli gyakorl�sa. B�r gyakran halljuk, hogy `besz�lni k�nny�@, ha jobban ut�nan�z�nk, kider�l: helyesen besz�lni nagyonis neh�z.
     VIGY�ZZ A SZ�DRA! (15:1-4)
A besz�l�t jellemzik az itt felsorolt mell�knevek: higgadt, b�nt�, b�lcs, ostoba, gonosz, j�, szel�d, romlott. Ezeket a tulajdons�gait hozza nyilv�noss�gra az ember, amikor `kinyitja a sz�j�t@. Mondanival�nkat hanghordoz�sunkkal, arckifejez�s�nkkel �s testtart�sunkkal t�laljuk.
     Besz�d�nk �lland� gondoz�sra, folyamatos �pol�sra szorul. Igyekezz�nk a sz�kincs�nket b�v�teni! A v�laszt�kos kifejez�sm�d sz�p p�ld�it elleshetj�k nagy �r�inkt�l �s k�lt�inkt�l. A magyar nyelv gazdag �s gy�ny�r�; aki sz�ps�g�t csod�lni tudja, �lvezetes �s hasznos �r�kat szerez mag�nak. Mivel mi idegen nyelvi ter�lten �l�nk, k�t nyelv helyes haszn�lat�n sz�ks�ges f�radoznunk
     Az id�s Franklin Benjamin tan�csa ma is id�szer�, b�r szinte kivitelezhetetlen: `Ha m�r �gyis szam�rnak tartanak, jobb, ha befogod a sz�dat. Mi�rt igazoln�d a feltev�seiket?@ Sz�val, magunkat �ruljuk (el) a besz�d�nkkel. Ezen fel�l, a rossz besz�d `haragot t�maszt@ �s `balgas�got �raszt@.
     VIGY�ZZ A SZ�VEDRE! (15:7-8)
Besz�d�nk a sz�v�nk magvet�se. A b�lcs szavai nyom�n tud�s fakad.
     Isten a hozz� sz�l� (im�dkoz�) ember sz�v�llapot�t �s sz�nd�kait `olvassa@. Esetlen sz�, vagy kegyesked� tett nem t�veszti meg a Szav�val Teremt�t.
     VIGY�ZZ A F�LEKRE! (17:4-10)
Ymagad�ra, de a t�ged hallgat�k�ra is.
     Hallgat�-k�r�ket gy�jt�nk magunk k�r� mindny�jan (p�ld�ul, `a gonosztev� az �lnok ajakra figyel@). Ahogy egy t�v�m�sor n�z� k�z�ns�ge, vagy egy r�di�program hallgat�k�re a k�n�lat �s kereslet szab�lyai szerint �ll �ssze, a r�nk `f�lel�ket@ hozz�nk k�t� k�z�s t�nyez�nek B �rdek�nkben �s �rdek�kben B Isten tetsz�se szerintinek kell lennie.
     T�bben hallanak mindig, mint akikhez besz�l�nk (tizen�veseinkhez rim�nkod�knak is hinn�nk szabad ezt). `Aki kig�nyolja a szeg�nyt, Alkot�j�t gyal�zza@.
     Hallgat�ink hall�sa �lesebb ann�l, minthogy hamis pr�b�lkoz�sokkal megt�veszthetn�nk �ket. A hazug besz�d� embert nem becs�lik, sem a m�s toll�val �kesked� bolondot (7.v.). A Talmud tolvajnak tartja az olyan embert, aki a besz�d�ben (�r�s�ban) m�st id�z, de nem jelzi azt.
     Keveseknek siker�l �gy hallgatniuk, hogy `egyiken be, a m�sikon ki@. A hallott dolgok �sszegz�dnek. Bar�tj�t is elveszti, aki folyton m�sok v�tkeir�l besz�l. A dorg�l�s fel�rhet a dorongol�s okozta f�jdalommal (9-10.v.).
Aranymond�s: P�ld 15:1
***
2002. augusztus 25
GAZDAGOD� SZEG�NYEK
P�ld 19:17; 22:1-4,8-9,16,22-23; 23:10-11
Fontos j�l hallanunk, amit Urunk a szeg�nyekr�l mondott. Nem azt mondta, hogy mindig lesznek szeg�nyek, hanem: `a szeg�nyek mindig veletek lesznek@ (Mt 26,11; J�n 12,8). Hol is mondta ezt? Beth�niai `gazdagod� szeg�nyek@ k�z�tt. Ott volt az egykor lepr�s Simon, a nemr�gen gy�szol� M�rta, a felt�masztott L�z�r, a gazdags�g�t - J�d�s szerint - pazarl� M�ria �s a tan�tv�nyok. Istennek az a sz�nd�ka, hogy gazdags�gban, vagy szeg�nys�gben �lj�nk b�r, mindny�jan gazdagod� szeg�nyek legy�nk. A szeg�nys�g�ket v�llal�k �s abb�l szolg�l�k k�z�ss�ge a Krisztus Gy�lekezete. `H�rt adunk nektekYIstennek arr�l a kegyelm�r�l, amelyet Maced�nia gy�lekezeteinek adott. Mert a nyomor�s�g sok pr�b�ja k�z�tt b�s�ges az � �r�m�k, �s nagy szeg�nys�g�kb�l a tisztasz�v�s�g gazdags�ga lett. Tan�skodom arr�l, hogy erej�k szerint, s�t erej�k�n fel�l is �nk�nt adakoztakY@ (2Kor 8:1-3). `Ereje szerint ereje f�l�tt@ adni csak a gazdagod� szeg�ny tud, akit e csod�ra Isten k�pes�t.
     A k�vetkez� tanuls�gokat fogalmaztam meg magamnak a kijel�lt igeszakaszt tanulm�nyozva:
 
1. Seg�t� szolg�latot �gy v�gezzek, hogy azzal csak Istenn�l lehet elsz�molni (19:17).
2. A seg�ts�gny�jt�s ink�bb j�indulat, mint p�nz, vagy tud�s dolga (22:1).
3. Isten el�tt tal�lkozik igaz�n embert�rs�val az ember (22:2).
4. Az �vatoss�g k�v�natosabb er�ny az �gybuzg�s�gn�l (22:3).
5. A gazdags�g �s a dics�s�g Isten aj�nd�ka, ak�rcsak az �let (22:4), - abban az �rtelemben is, hogy sz�mon k�ri t�l�nk.
6. Hogyan szereztem? Mire haszn�lom? Ha a p�nzemmel kapcsolatban erre a k�t k�rd�sre nem tudok Isten T�rv�nye szerinti v�laszt adni, hamarosan egy harmadikon t�rhetem a fejem: Hova lett? (22:16).
7. Isten a szeg�nyek v�delm�t ak�r a k�romra is ell�tja (23:10-11). Pro bono.
Aranymond�s: P�ld 19:17          Nov�k J�zsef

2002. szeptember 1.
MEGT�R�S �S MEG�JUL�S
2Kr�n 30:1-12
Aranymond�s: 2Kr�n 30:9
 
A vas�rnapi iskolai sorozutunk az �szi ciklusban �jra �sz�vets�gi ig�ket hoz el�nk. Ez�ttal a v�lasztott n�p �let�nek leg siralmasabb r�sz�t tekinthetj�k �jra �t. Bek�vetkezik a meghirdetett �t�let nem csak az �szaki orsz�gr�sz, de J�da is fogs�gba jut.
     Figyelj�k az esem�nyek alakul�s�t �s vonjuk le magunknak a k�vetkeztet�seket, hiszen a mi tanuls�gunkra �ratta meg Isten mindezeket. Igetanulm�nyoz�sunk c�lja nem az, hogy els�rend� t�rt�n�szek legy�nk (no, ennek a vesz�lye az�rt nem �ll fenn), nem is az�rt, hogy j�l t�j�koz�djunk a Biblia vil�g�ban, hanem az�rt, hogy el ne t�vedj�nk mi is az �let mai viharaiban.
     A szeptemberi ig�kr�l ez�ttal nem tudtunk magyar�zatokat �rni.
 
Szeptember 8.
Isten helyre�ll�t egy b�n�st
2Kr�n 33:1-13
Aranymond�s: 2Kr�n 33:13
***
szeptember 15.
Boldog j�v� �g�rete
Sof 1:12; 3:1-7,11-15
Aranymond�s: Sof 3:5
***
szeptember 22.
J�si�s �jra kezd(het)i
2Kr�n 34:1-4;19-21,29-33
Aranymond�s: 2 Kr�n 34:27
***
szeptember 29.
L�zad�s �s �t�let
Jer 6:16-21.26-30
Aranymond�s: Jer 6:16
***
2002. okt�ber 6.
ISTEN FIGYELMEZTETI AZ EMBERT
Jeremi�s 25:1-9; 26:12,13
Okt�berben a vas�rnapi iskolai leck�k Izr�el megb�ntet�s�r�l, a sz�m�zet�sr�l �s a visszat�r�s rem�nys�g�r�l sz�lnak. Elolvas�sra aj�nlom m�g a k�vetkez� igeszakaszokat: P�ld 4:20-27, Jer 25-26, 2Kr�n 2. �s 36. r�szeit.
A mai lecke arra eml�keztet, hogy a val�s�g mindig t�bb a l�tszatn�l. Az egy�n, vagy a k�z�ss�g �let�r�l nem alkothatunk teljes v�lem�nyt felsz�nes, k�ls� megnyilv�nul�saib�l.
A l�tszat megt�veszt� lehet. J�da nemzeti �lete gazdagnak l�tszott k�v�lr�l. Megel�ged�ssel mondhatt�k �k maguk is, hogy j�l �lnek. A val�s�g azonban az, hogy �nz�, gal�d lelk�let, gonoszs�g �s igazs�gtalans�g rejt�zik a "sikerek" m�g�tt. Kevesen veszik komolyan a pr�f�t�t, szava ir�nt k�z�mb�sek, mert az el�j�k t�rt val�s�g elt�r a megszokott k�pt�l.
Jeremi�s elmondja, hogy Babilon lesz Isten kez�ben a b�ntet�s eszk�ze. N�v szerint is megnevezi, Isten szolg�j�nak mondja a babiloni kir�lyt. Figyelmezteti n�p�t, hogy a hamis pr�f�t�k hazugs�got hirdetnek.
Jeremi�s alapig�nkben �sszefoglalja a 23 �ves szolg�lat�nak n�h�ny l�nyeges �zenet�t. Bontsuk r�szleteire besz�d�t (25:1-9)
V�g�l arr�l is sz�l, hogy volna m�g lehet�s�g arra, hogy elker�lj�k a kihirdetett �t�letet: ha megjobb�tan�k �tjaikat �s tetteiket, �s ha hallgatn�nak Isten�k szav�ra (25:13)
Isten ma is ezt v�rja el t�l�nk. A b�nbe �s az �r�k k�rhozatba vezet�, sz�les �tr�l a keskeny, a mennybe vezet� �tra akar t�r�teni. J�zus Krisztus az �t. Senki sem mehet az Atyahoz, csak ��ltala.
Jobb�tsuk meg cselekedeteinket: szavaink �s tetteink igazak legyenek. "Szokjunk" le a f�llent�sr�l, a hamis besz�dr�l, a hazudoz�sr�l, a v�daskod�sr�l �s a gonosz cselekedetekr�l, melyek m�r az elektromos lev�lpost�t is megfert�zt�k, m�g k�z�ss�g�nk�n bel�l is. �nek: "T�vozz�l a b�nt�l messze, messze el, mert meg�l a m�rge, hogyha m�gy k�zel!"
Hallgassunk Isten�nknek, az �rnak szav�ra. �neki ma is, minden nap, nemcsak vas�rnap, van hozz�nk �l� �zenete mai "pr�f�t�in", az igehirdet�k�n kereszt�l. Szeress�k az igehirdet�ket, lelkip�sztorainkat. Kett�s tisztelettel becs�lj�k meg szolg�latukat, mert �k hirdetik az ig�t, Isten �l� �s id�szer� �zenet�t a mi javunkra.
Aranymond�s: Jeremi�s 26,13
***
2002. okt�ber 13.
ISTEN IGAZS�GOS T�RSADALMAT AKAR
Jeremi�s 22:13-17, 21-23
Az u.n."amerikai �lom" megval�sul�sa sokak sz�m�ra az egyre n�vekv� anyagi javak �s k�nyelem megszerz�s�t jelenti. Ha j�l meggondoljuk, nincs ebben semmi �j, vagy amerikai. Az ember mindig �s minden�tt t�bbet akart. Salamon �gy nyilatkozott: "Mindenkin�l, aki csak el�ttem �lt, t�bb j�sz�gom, stb volt. Aranyat �s ez�st�t halmoztam fel a magam sz�m�ra "Semmit nem tagadtam meg magamt�l, amit szemem megk�v�nt" (Pr�d 2:7-10). �s l�m, a b�lcs Salamon megtanulta, hogy ezen javak keres�se �rtelmetlen, a sz�l �ld�z�s�hez volt hasonl� (2:11). Sajnos, ut�dai k�z�l nem mindenki tanult b�lcsess�g�b�l.
Joj�kim kir�ly azt gondolta, hogy poz�ci�ja feljogos�tja kor�nak a legf�ny�z�bb �letvitel�re.
A mai leck�b�l megtanulhatjuk, mi t�rt�nik azokkal, akik �nz� m�don, saj�t j�l�t�kbe beleszeretve �lnek.
A pr�f�t�k feladata.
Ma, ahol a sz�l�sszabads�g t�rv�ny-v�dte el�nyeit sz�zmilli�k �lvezik, bizony�ra vannak, akik nem �rthetik meg, hogy mi�rt �lette meg pl. �ri�s pr�f�t�t Joj�kim kir�ly, amikor J�da ellen pr�f�t�lt. Jeremi�s is majdnem hasonl� sorsra jutott. �t a kir�ly tan�csad�i v�dt�k meg a korrupt papok �s hamis pr�f�t�k gyilkos kezeit�l. Az �r Jeremi�st most egyenesen a kir�lyi palot�ba k�ldi olyan �zenettel, amit nem hallgattak sz�vesen. Ne feledj�k, a kir�ly ugyanaz, aki �ri�st meg�lette!
R�vid t�rt�nelmi h�tt�r.
J�si�s, J�da utols� istenf�l� kir�lya az Egyiptom elleni csat�t elveszti; �t mag�t is meg�lik (2Kr�n.35:20-24). Hal�la ut�n fia, J��h�z - eredeti nev�n Sallum - ker�l a tr�nra. Mind�ssze h�rom h�napig uralkodik. J�d�t a gy�ztes egyiptomiak uralmuk al� veszik. J��h�z kir�lyt egyiptomi fogs�gba viszik; ott is hal meg. Testv�r�t, J�j�kimot �lteti a tr�nra N�k� f�ra�, akit a hadisarc megfizet�s�re k�nyszer�t (36:1-4).
Isten Jeremi�st a kir�lyi palot�ba k�ldi, ahol a pusztul�st kell meghirdetnie a kir�ly �s tisztvisel�i, valamint tan�csad�i sz�m�ra (Jer 22:1,2). Leck�nk ennek az �zenetnek egy r�sz�vel foglalkozik.
El�sz�r a kir�lyt �s b�neit mutatja be (22:13,14), majd a kir�lyt �s apj�t, J�si�st hasonl�tja �ssze (22:15-17).
A fi� sajnos nem k�vette apja �letp�ld�j�t.
Azut�n J�da sors�t mutatja be ig�nk (Jer 22:21-23).
A probl�ma (21). M�zest�l Jeremi�sig, �vsz�zadokon �t, amikor �gy t�nt, hogy b�k�ben �lt a n�p, az �r sokszor sz�lt n�p�hez az �rott t�rv�nyen �s a pr�f�t�k szavain kereszt�l, de nem hallgattak r� �s nem engedelmeskedtek neki.
A b�ntet�s (22,23). A vezet�k k�z�tt vannak a kir�lyok, az uralkod�k, a korm�ny tagjai, a korrupt papok, a hamis pr�f�t�k �s a tan�t�k. Az � dolguk lenne a n�ppel t�r�dni, de �k csak magukkal t�r�dnek (Ez 34:2). A kapzsi vezet�ket, mint az �szi lehullott leveleket, elsodorja a sz�l.
A pr�f�cia bek�vetkezett, J�da fogs�gba ker�l (25,26). A babil�niaiak annyi f�jdalmat okoztak neki, ami csak a f�jdalomcsillap�t� n�lk�l sz�l� n� f�jdalmaihoz hasonl�that�. Jeruzs�lem viszont ott tr�nol a magasban, �rintetlen�l, mintha val�ban a Libanonon �lne. (A mai Libanon nemzeti lobog�j�nak a k�zep�n egy c�drus fa van).
K�ny�r�gj�nk n�p�nk vezet�i�rt, hogy az egy igaz �s �l� Istenben �s Fi�ban, J�zus Krisztusban higgyenek �s ne engedj�k magukat befoly�solni idegen isteneket im�d� n�pek, n�pcsoportok, vagy nemzetek �ltal. Hallj�k �s �rts�k meg a n�ppel egy�tt Istennek mind az irott, mind a hirdetett ig�j�t, �s engedelmeskedjenek neki, hogy vezet�k �s vezetettek, elker�lj�k Isten bossz��ll� haragj�t.
Aranymond�s: Jer 22: 21
***
2002. okt�ber 20.
ISTEN �J SZ�VETS�GK�T�ST �G�R N�P�NEK
Jer. 31:23-34
Jeremi�s v�radalommal tekint a babil�niai fogs�g v�g�re �s az �des haz�ban Isten n�p�re v�r� �j sz�vets�gre, amikor a hazat�r�sr�l j�vend�l. A vil�g ma gonosz id�ket �l �t, melyben az ember a saj�t fogs�g�ban van, �s a h�v� egyre intenz�vebben gondol az �r�k haz�ba val� meg�rkez�sre (Fil 1:23,24).
A mai ige seg�t meg�rteni azt, hogy az �r�k haz�ba val� meg�rkez�s�nk az �dv�ss�gen �s a sz�vbe �rt �j sz�vets�g szents�g�n alapul.
Isten �s Izr�el viszonya hasonl�t a h�zass�ghoz (Jer 31:32). Ezt a frigyet, a sz�vets�gk�t�st, Izr�el m�r r�gen felbontotta. Az �j Sz�vets�gben a szent Jeruzs�lem (az egyh�z, a gy�lekezet, amely "a mennyb�l sz�ll al�") az �r menyasszonya, a "B�r�ny feles�ge" (Jel 21: 2,9,10). Ez a frigy a b�n miatt megszakadt, de mint ahogy egy v�l�f�lben lev� h�zass�g meg�julhat �s a b�nb�naton, valamint a megbocs�t�son �t �j kapcsolat j�het l�tre a frigyben, �pp�gy az �r sem vetette el �s nem puszt�totta el n�p�t, akivel sz�vets�gesi kapcsolata volt.
Az �r terve fogs�gba hurcolt n�p�vel �s annak vezet�ivel az volt, hogy a 70 �ves b�ntet�s eltelt�vel visszahozza �ket haz�jukba. Az �r b�ntet�s�nek m�rt�k�t �s id�tartam�t a hamis pr�f�t�k (pl. Hanahja) nem tudt�k megv�ltoztatni. A hamis pr�f�ta hal�llal lakolt. Ma is vannak hamis pr�f�t�k, akik m�g a h�v�k k�z�l is sokakat megt�vesztenek. �vakodjunk t�l�k!
Akik t�l�lt�k a babiloni fogs�g 70 �v�t, vagy m�r ott sz�lettek �s az egyed�li �l�, igaz Istent tartottak Uruknak, visszat�rhettek haz�jukba Isten �ld�sait �lvezve. A visszat�r�sr�l sz�l a 30. �s a 31. fejezet; mai leck�nk alapja.
I. A HAZAT�R�S �G�RETE (Jer 31:23-26)
Jeremi�s pr�f�ci�ja most nem az elker�lhetetlen b�ntet�sr�l sz�l. Ezek az ig�i a deport�l�s ut�n (597) �s a "v�gs�" sz�m�zet�s el�tt (586) a szabadul�s rem�nys�g�r�l sz�lnak.
A lelki meg�jul�s (23.v.)
A honv�gyt�l gy�tr�d� sz�vek boldog �r�mmel ujjongnak a h�r hallat�n, hogy elj�n az id�, amikor visszamehetnek J�d�ba, �s �jra megl�thatj�k Jeruzs�lemet, Isten szent hegy�t, a Siont, a Templomot (�zs 66:20). A Babilonb�l visszat�r�k �ldani fogj�k Istent az � szent f�ldj�k�n. Nem m�s �g�ri ezt, mint a Seregek Ura, Izr�el Istene.
A fizikai- �s teljes meg�jul�s (24-26)
A fogs�g el�tt a n�p igazs�gtalanul gy�jt�tte vagyon�t, J�da �sszeomlott, most pedig �r�l a f�ldm�ves, hogy �jra m�velheti J�da f�ldj�t.
A babil�niai foglyok szabadok lesznek J�d�ban. Aki gy�szolt Babilonban, boldog �r�mmel telik meg J�d�ban. Isten akarja �gy. Jeremi�s �lomban hallja mindezeket Istent�l. Amikor fel�bred, boldogan mondja: milyen j�l esett az alv�s, hiszen benne a fogs�g v�g�t, a J�d�ba val� visszat�r�st �s sz�vets�g�nek meg�j�t�s�t jelentette ki Isten. Mindez Jeremi�st is boldogg� teszi, hiszen az �sz�vets�gben egy pr�f�ta sem szenvedett t�bbet, mint � (Jer 37-38).
II. A J�L�T �G�RETE (27-30)
Az �jratelep�t�s (27)
Istennek J�d�ra vonatkoz� �g�rete itt m�r Izr�elre is kiterjed. A Salamon hal�la ut�n (Kr.e. 931-ben) k�t r�szre szakadt orsz�g (�szakon Izrael 10 t�rzzsel, f�v�rosa Sam�ria; d�len J�da k�t t�rzzsel, f�v�rosa Jeruzs�lem) �jraegyes�t�s�t �g�ri Isten, ami az �r J�zus Krisztus megjelen�sekor val�sul meg. (V.�. H�s 2:2).
Az �jj��p�t�s (28)
Isten �gyel arra, hogy mind a puszt�t�sr�l, mind az �p�t�sr�l mondott szavai beteljesedjenek. Amint gondja volt n�p�re a bajban, veszedelemben, pusztul�sban �s a fogs�gban, �pp�gy gondja lesz arra, hogy fel�p�tse �s �jra be�ltesse �ket haz�jukba, a Szent F�ldre.
III. ISTEN �J SZ�VETS�G�NEK �G�RETE (31-34)
Az �j sz�vets�g nem hasonl�t ahhoz a sz�vets�ghez, amit Isten akkor k�t�tt �seikkel, amikor k�zen fogva vezette ki �ket Egyiptom f�ldj�r�l. Azt a sz�vets�get Izr�el megszegte.
Ha elj�n az ideje, Isten egy m�sik, egy �j sz�vets�get fog k�tni Izr�el �s J�da h�z�val.
Eml�ts�k meg �j sz�vets�g n�h�ny jellemz�j�t (33-34).
Isten ment� szeretet�t fel�nk J�zus Krisztusban mutatta meg, aki �j Sz�vets�g szerz�je lett Isten �s k�z�tt�nk. Erre, a dr�ga v�r�n k�t�tt �j Sz�vets�gre eml�kez�nk az �rvacsor�ban is, �s �nnepelj�k, boldogan valljuk �s hirdetj�k a szabadul�st a b�n rabs�g�b�l, amit Szabad�t� Urunk, J�zus Krisztus szerzett sz�munkra. �ltala van b�neink bocs�nata. �rvendj�nk abban, hogy az � �g�retei r�nk n�zve is igazak �s �menek, �s be fognak teljesedni. Magasztaljuk Urunkat, hogy ez a sz�vets�gk�t�s �r�k, �s bevisz majd benn�nket is, a lelki izr�el tagjait, az �j sz�vets�g dr�ga v�r�n megv�ltott gyermekeit az �g�ret f�ldj�re, a mennyei K�na�nba.
Aranymond�s: Jer 31,33
***
2002. okt�ber 27
HITBEN �LNI
Habakuk 3:2-6, 16-19.
Habakuk pr�f�ta Jeremi�s kort�rsa, Jeruzs�lemben �l J�j�kim kir�ly uralkod�sa alatt (Kr.e.608-598). A babil�niaiak �s a m�dek Kr.e 612-ben lerombolj�k Niniv�t, ezzel megsz�nik az assz�r uralom. Egyiptom K�zel-keletet leig�z� uralmi terveit Nebucadnezz�r babil�niai uralkod� hi�s�tja meg, amikor (Kr.e. 605-ben) Karkemisn�l gy�zelmet arat felett�k �s visszaszerzi az elfoglalt ter�leteket. Habakuk val�sz�n�en e d�tum �s a Kr.e. 597-ben t�rt�nt els� babiloni fogs�gra vitel k�z�tt �rta k�nyv�t (2Kir 24:10-16). Az els� r�szt az Istennel folytatott p�rbesz�d le�r�sa jellemzi, melyben a pr�f�ta panaszkodik �s Isten v�laszol. A pr�f�t�ban Istennek a vil�gt�rt�nelmet form�l� cselekedetei �bresztenek k�rd�seket.
J�j�kimra, J�da kir�ly�ra �s a n�pre a b�lv�nyim�d�s, a gonoszs�g, az igazs�gtalans�g jellemz�, ami az ellenkez�je annak, amit el�dje, J�si�s kir�ly tett, aki az istentisztelet megtiszt�t�s�n �s a jog meg�v�s�n f�radozott. Habakuk nem �rti, hogy mi�rt hallgat Isten? Mi�rt engedi meg azt, hogy a b�n�s�knek minden jobban megy, mint az igazaknak? Mi�rt b�nteti Isten a j�deaiakn�l m�g gonoszabb babiloniakkal J�da n�p�t? Isten viszont tudja, hogy a "b�ntet�s v�grehajt�sa" ut�n Babilon is �sszeomlik. �r�s�ban Jeruzs�lemnek �s J�d�nak sz�l� direkt �zenet is tal�lhat�. Babilonia vil�guralomra t�rekszik. A pr�f�ta sz�mol egy k�zelg� babil�niai megsz�ll�ssal. Le�rja a fenyeget� t�mad�s f�lelmetes, kegyetlen, csak a d�moni er�kh�z (�llathasonlatok) hasonl�that� puszt�t� erej�t. A babiloni isteneket h�l�val �br�zolt�k, melyben a foglyul ejtettek ny�zs�gtek. A 2. r�szben Isten kijelent�s�t �rja le, majd a kizs�km�nyolok ellen �s a hitb�l �l� igazakr�l �r. A k�nyv els� k�t r�sze tekercs form�j�ban a qumrani leletek k�z�tt volt. A 2:4/b, a j�l ismert "Az igaz ember pedig hitb�l fog �lni" sor�t az �j Sz�vets�gben is t�bb helyen olvashatjuk (R�m 1:17; Gal 3:11; Zsid 1:38).
I. A pr�f�ta im�ja (3:2)
A 3. r�sz, Habakuk im�ds�ga, egy l�tom�s �br�zol�sa, ami k�ny�rg�ssel kezd�dik �s �r�mujjong�ssal v�gz�dik, melynek sz�veg�t k�s�bb zsolt�rk�nt haszn�lt�k (l�sd 1. vers "�nek"; 3.,9. �s 13. vv. "szela" = hangszeres k�zj�t�k; 19. vers "A karmesternek: h�ros hangszerre"). Isten cselekedetei f�lelmetesek sz�m�ra. K�ri, hogy Isten a kijelent�sben �gerteket min�l hamarabb ("a k�zeli �vekben") val�s�tsa meg. Isten k�s�bb cselekedett. � sokszor nem akkor j�n, amikor k�rj�k, de j�n a "maga idej�ben". K�ny�r�g Isten irgalm��rt a maga �s n�pe sz�m�ra.
II. A pr�f�ta l�tom�sa (3:3-6)
L�tja Isten dics�s�g�t.
T�m�n (Szeir) v�ros Edomban. Mint P�r�n hegye is, J�d�t�l d�lre fekszik (5M�z 33:2). M�zes T�m�nt Szeirnek �rja, �gy val�sz�n�, hogy Habakuk az �sz�vets�g kezdet�re utal: Isten, aki vezette M�zest �s az �zraelit�kat, ugyanaz az Isten ma is, �s vezeti az � nepet. K�pzelj�k el, milyen csod�latos lehetett, amikor a k�rus azt �nekelte, hogy "T�m�n fel�l j�n az Isten, P�r�n hegy�r�l a szent", �s a "szela" jelz�sre a trombit�k harsog� hangja szak�totta meg egy kis id�re az �nekl�st, majd ism�t a k�rus zengte, hogy A"dics�s�g�vel megtelik a f�ld..." �s mindez ism�telten hangzott.
L�tja az er�t.
Isten ragyog�sa, mint a napfelkelte. Hatalmas er� rejlik benne. Vak�t�an k�pr�ztat�.
L�tja a puszt�t�st.
Isten j�n, hogy �t�letet tartson J�da gonosz n�pe felett. M�sf�l �vig fog J�da n�pe Jeruzs�lem ostroma idej�n annak falai m�g�tt v�dekezni. Az �hs�g �s rossz eg�szs�g�gyi k�r�lm�nyek k�vetkezt�ben betegs�gek, j�rv�nyok ("d�gv�sz �s l�z") tizedelik majd �ket. Isten tekintet�t�l megrend�l az eg�sz f�ld, a hegyek is sz�tporladnak �s a halmok els�llyednek.
 
III. Hogyan reag�l a pr�f�ta? (3:16-19)
1. F�lelemmel (16/a v.)
A megrend�t� l�tom�s mellett hangokat is hall, ami megr�m�ti. A hatalmas Isten a f�ldet is megr�z� er�vel j�n, hogy megb�ntesse n�p�t. Remeg a sz�v �s az ajak. Reszket a l�b, f�jdalom has�t a csontokba. A pr�f�ta nyugtalan. A stressz �s a f�lelem jelent�sen megemeli a v�r adrenalin szintj�t. Habakuk sz�vesen menek�lne, de hov�? El�le nincs menekv�s. Szinte megb�nul. Remegve b�r, de nyugalomra v�gyik a nyomor�s�g napj�n. F�lelme els�sorban a n�p�rt �s nem �nmag��rt van.
2. Hittel (16/b v.)
T�relemmel v�r Istenre �s arra a csap�sra, amit majd � hoz. B�zik Istenben, mert hiszi �s tudja, hogy � helyesen cselekszik. Azt is tudja, hogy rettenetes ostrom lesz, amikor Jeruzs�lemet elfoglalj�k �s lerombolj�k; a legt�bb t�l�l�t fogs�gba viszik. M�gis, �l�, tiszta �s er�s hittel hiszi, hogy a fogs�gnak v�ge lesz, Isten megszabad�tja n�p�t, �s pr�f�t�j�t �tseg�ti mindezen. A babil�niaiak csak saj�t erej�ket isten�tik (Hab 1:11). A pr�f�ta j�l tudja, hogy Isten kez�ben van a hatalom, akarata szerint t�rt�nnek az esem�nyek. J�da ut�n k�vetkezik Babilon b�ntet�se, majd �sszeoml�sa.
3. �r�mmel (17,18 vv.)
A 17. v. a babil�niai inv�zi� ut�ni J�da teljes kipusztul�s�t festi meg. A gy�m�lcsterm� f�kat �s a kertek vetem�ny�t val�sz�n�en a hadsereg tapodja le. De ha itt-ott terem is gy�m�lcs, J�da n�pe nem fogja �lvezni, mert fogs�gban lesz Babilonban. Az �llatok is �hen pusztulnak, vagy az ellens�g puszt�tja el �ket.
A 18. versben az �r el�tt v�gadoz� �s a szabad�t� Isten el�tt �rvendez� pr�f�ta sz�lal meg. Tudja azt is, hogy Isten nemcsak b�ntet, hanem b�nbocs�natot, szabadul�st �s �dv�ss�get is tud adni, mind neki, mind a megt�rt, engedelmes n�pnek (5M�z 3:1-10).
A 19. versben az �ll, hogy akik Istent k�vetik, legyenek azok �sz�vets�gi pr�f�t�k vagy mai kereszty�nek, azok nem a saj�t erej�kben b�znak, hanem Isten akarat�t cselekszik �s Istenre b�zz�k magukat.
A szarvas l�bai k�l�nleges k�pess�gekkel b�rnak: a meredek �s vesz�lyes, szikl�s hegyi talajba k�pesek belekapaszkodni. Isten gyermekeinek hasonl�k�ppen megvan az a k�pess�g�k, hogy a legnagyobb neh�zs�get �s vesz�lyt is t�l�lj�k, ha �t szolg�lj�k h�en. "Ha Isten vel�nk, ki lehet ellen�nk" (R�m 8:31)?
Aranymond�s: Habakuk 3,2
                                       Dr. Szenohradszky J�nos
 
2002. November 3.
JERUZS�LEM ELESIK
2Kr�nika 36:11-21
 
Izr�el �let�nek legmegr�z�bb esem�nye �ll Ig�nkben. A n�p Isten sorozatos figyelmeztet�se �s int�se ellen�re tov�bb folytatta pog�ny �letvitel�t �s b�lv�nyim�d�s�t, amelynek k�vetkezm�nye Sam�ria eleste s Izr�el assziriai fogs�ga volt Kr. e. 722-ben. Egy �vsz�zad m�lt�n J�da ker�lt babiloni uralom al�. Nabukonodozor h�romszor t�madta meg Jeruzs�lemet: Kr. e. 605-ben elhurcolt n�h�ny foglyot (�.m. D�nielt �s t�rsait), valamint t�bb �rt�kes templomi holmit, Jo�kim pedig vazallusa lett. Kr. e. 597-ben leverte Jo�kin l�zad�s�t, rengeteg kincset vitt el, s a kir�llyal egy�tt t�bb mint 10,000 foglyot. Ez az els� babiloni fogs�gravitel. Kr. e. 586-ban a l�zad� S�d�ki�s ellen�ll�s�t t�rte meg. Ez a m�sodik babiloni fogs�gravitel. Mi okozta vajon mindezeket?
I. A kir�ly b�ne B 2Kr�n 36:11-13
S�d�ki�s tizenegy �ves uralma min�s�thetetlen�l gonosz:
- V�tett Isten ellen B gonoszul cselekedett, makacs, �nfej� �s megt�retlen.
- V�tett Jeremi�s ellen B len�zte, beb�rt�n�zte, elutas�totta intelmeit -Jer 37r.
- V�tett Nabukonodozor ellen B fell�zadt, b�r h�s�get fogadott.
Milyen sok �ll vagy esik egy vezet� szem�ly magatart�s�n! Mikor orsz�gunk, �llamunk, v�rosunk vezet�ire n�z�nk, mit l�tunk: jogoss�got, igazs�got, Isten-keres�st, vagy ellenkez�leg, s�d�ki�si arroganci�t?
II. A paps�g �s a n�p b�ne B 2Kr�n 36:14-16
A rossz p�lda ragad�s, f�leg ha egy kir�lyt�l sz�rmazik. A paps�g ahelyett, hogy f�kezze a kir�ly �s a n�p istentelen magatart�s�t, m�g tet�zte azt.
- Ut�nozt�k a pog�nyok �letm�dj�t.
- Megfert�ztett�k Isten h�z�t b�lv�nyim�d�sukkal (Ez 8r.).
- Isten hi�ba k�ldte k�veteit: kig�nyolt�k, b�ntalmazt�k, megvetett�k �ket.
Az egyh�zvezet�kre hatalmas feladat h�rul a tiszta igei tan�t�s �s erk�lcsi nevel�s vonal�n, hisz napjainkban sokkal nagyobb sz�ks�g van erre, mint 2600 �vvel ezel�tt. E feladat al�l a h�v�k serege sem vonhatja ki mag�t. Hadd legyen �let�nk, magatart�sunk, munk�nk, besz�d�nk egyar�nt Istenre, a megv�lt�sra, Krisztusra mutat�.
III. A b�ntet�s B 2Kr�n 36:17-21
K�t �vi ostrom ut�n a K�ldeusok led�nt�tt�k Jeruzs�lem k�falait, v�logat�s n�lk�l halomra gyilkoltak mindenkit, fel�gett�k a v�rost �s a templomot, a kir�lyt fogva vitt�k marad�k n�p�vel egy�tt, fiait szeme l�tt�ra �lt�k meg, s �t megvak�tott�k. Csak a n�p szeg�nyei maradtak f�ldj�k�n. Isten nem b�ntet v�ratlanul! J�da n�p�t is sok �zben figyelmeztette pr�f�t�in kereszt�l (Habakuk, Jeremi�s, Ez�kiel), �s a k�rnyez� n�peket p�ldak�nt szem�k l�tt�ra b�ntette meg. Isten besz�de beteljesedik! A Jeremi�s �ltal j�vend�lt 70 �ves fogs�g val�ra v�lt (Jer 25:11): az els� foglyokat 605-ben vitt�k el, s az els� csoport 535-ben t�rt vissza, a salamoni templom 586-ban �gett le, a zorob�beli templomot 515-ben fejezt�k be. Ez id� alatt a f�ld `ler�tta a szombat�veket@, melyeket a kapzsi n�p nem tartott meg (3M�z 26:34-35).
Tartsunk �nvizsg�latot: milyen viszonyban vagyunk Istennel? Nem volt-e el�g egy Szeptember 11? Vajha k�szek lenn�nk idej�ben engedelmeskedni az int� sz�nak!
Aranymond�s: 2Kr�nika 36:15-16
***
 
2002. November 10.
B�NK�D�S �S REM�NYS�G
Jeremi�s Siralmai 1:12-16, 3:22-26, 31-33, 40
Jeremi�st �gy ismerj�k, mint a s�r�, vagy szenved� pr�f�t�t. Senki sem viselte annyira sz�v�n n�pe sors�t, mint �. Munk�ss�ga t�bb mint negyven �vet �lel �t. Sok szenved�s, megvet�s, g�ny �s �ld�ztet�s volt az oszt�lyr�sze. Elh�v�s�t�l (Kr. e. 626 k�r�l) megk�vez�s �ltali hal�l�ig (val�sz�n�leg Egyiptomban, 580 k�r�l) h�s�gesen tolm�csolta Isten �zenet�t a n�pnek, a paps�gnak �s a kir�lynak egyar�nt.
Jeruzs�lem eleste ut�n sz�letett �t r�szb�l �ll� r�vid �r�sa, amit Jermi�s Siralmai n�ven ismer�nk. Ez a h�ber Biblia K�tubim (�r�sok) r�sz�hez tartozik, �s harmadik a Tekercsek (Megill�t) k�z�tt. Akrosztikus �p�tkez�st alkalmaz az els� 4 r�szben (a versek kezd�bet�i a h�ber �b�c� 22 bet�j�t k�vetik sorban). Le�rja Jeruzs�lem sz�rny� helyzet�t, Isten igazs�gos �t�let�t, b�nk�d�s�t n�pe b�ne f�l�tt, valamint a mindezek ellen�re felcsillan� rem�nyt, mely az �r m�rhetetlen szeretet�b�l �s irgalm�b�l fakad. Gy�sz�nek�ben az �r� ki�nti sz�v�t k�ny�r�l� Istene el�tt.
I. Keserg�s az elhagyatotts�gban B JerSir 1:12-16
Jeremi�s hat�rozottan kijelenti, hogy `v�tkezv�n v�tkezett Jeruzs�lem@ (8.v.), s ez okozta Isten haragj�nak felgerjed�s�t. Mintha a megsemmis�lt �s elhagyatott v�ros sz�lalna meg a pr�f�ta toll�b�l:
- Nincs olyan b�nat, mint az eny�m.
- A magass�g t�ze meg�gette csontomat.
- A h�l� k�r�lfogott, tehetetlen vagyok.
- Isten b�neimet igak�nt nyakamba fonta.
- Elvette er�met, kiszolg�ltatott ellens�geimnek.
- N�pem elpusztult, gy�szomban nincs ki megv�gasztaljon.
Keserg�s�ben is elismeri, hogy az �r igaz, �s hozz� ki�lt a m�lys�gb�l: `l�sd meg Uram, hogy szorongattatom@ (20.v.).
II. Rem�nysug�r B JerSir 3:22-26
A nyomorult �llapotb�l Jeremi�s visszaeml�kezik Isten m�ltbeli irgalm�ra, �s megal�zkodva vallja:@az�rt b�zom!@ Az a t�ny, hogy m�g van marad�k, az �r kegyelme �s j�s�ga, mely napr�l napra meg�jul. � nem lesz h�tlen n�p�hez, hisz �nmag�t nem tagadhatja meg (2Tim 2:13). B�rmilyen helyzetben lenne is v�lasztottja, b�tran vallhatja: `az �r az �n �r�ks�gem, az�rt benne b�zom.@ `Az�rt csendben v�rj �s l�gy nyugodt@, mondja kedves �nek�nk, s ugyanerre biztat Isten Ig�je: j� dolog megad�ssal v�rni Isten szabad�t�s�t. � nem k�sik �g�ret�vel �s szabad�t�s�val (�s 46:13, 2P�t 3:9).
III. A helyre�ll�t�s �g�rete B JerSir 3:31-33, 40
Isten nem tart �r�k haragot, nem tasz�t el, nem z�r el �nmag�t�l v�glegesen, hanem t�relmesen v�r, m�g a megt�r�s �tj�ra l�p�nk. A k�s�rt�sben szabadul�st, a szomor�s�gban vigaszt, a sebzetts�gben gy�gyul�st ny�jt (1Kor 10:13, �s 54:7-8, J�b 5:18-19). Istent igazs�ga k�nyszer�ti arra, hogy b�ntessen, sz�ve viszont k�ny�r�l�, hisz nem �rvend a b�n�s hal�l�nak, hanem azt akarja, hogy megt�rjen �s �ljen. (Ez 18:23).
Mit kell tennie az Istent�l elhajolt embernek? H�rom dolgot: ismerje fel �let�tja ir�ny�t, vizsg�lja meg azt az Ige f�ny�ben, �s t�rjen az �rhoz (JerSir 3:40). K�sz vagy-e megtenni ezt? Hajland� vagy-e megal�zkodni a helyre�ll�s �rdek�ben? Ha igen, ne k�slekedj�l, t�rj vissza m�g ma a te mennyei Aty�dhoz (Luk 15:20-21)!
Aranymond�s: JerSir 3:22-23
***
 
2002. November 17.
T�RJ MEG �S �LJ!
Ez�kiel 18:1-4, 20-21, 25-32
A babiloni fogs�g idej�n Isten pr�f�t�k �ltal sz�lt n�p�hez. Egyik eszk�ze Ez�kiel volt (Isten er�s, Er�ss�gem az Isten), aki T�l-Abib-ban, a K�b�r foly� mellett v�gezte szolg�lat�t. Jo�kin kir�llyal egyid�ben ker�lt fogs�gba, elismert �s tisztelt volt atyjafiai k�z�tt. Munk�ss�ga Kr. e. 593-571-re terjed, s ez id� alatt n�p�t b�tor�tja, biztatja �s �j kezdetre k�sz�ti fel. Bepillant�st ny�jt abba az id�be, amikor Isten meg�j�tja n�p�t, megv�ltoztatja lelk�let�t, kicser�li sz�v�t, �s helyre�ll�tja az egys�ges orsz�got.
A pr�f�tai k�nyv h�rom r�szre tagol�dik: Az �t�let k�nyve, Jeruzs�lem eleste el�tt (1-24 r.), J�vend�l�s a szomsz�dos n�pek ellen (25-33 r.), �s V�gasztal� k�nyv, Jeruzs�lem eleste ut�n (33-48 r.). Alapig�nk, a 18-ik r�sz saj�tosan kiemelkedik, hisz olyan t�m�t �rint, mely napjainban is aktu�lis.
I. A f�lremagyar�zott k�zmond�s B Ez 18:1-4
Gyakran el�fordul, hogy �let�nk esem�nysorozatai miatt m�sokat okolunk (szem�lyeket �s k�r�lm�nyeket), elh�r�tva magunkr�l a felel�ss�get. E f�lre�rt�st Isten egy k�zmond�s id�z�s�vel �s letiszt�z�s�val oldja meg: `az aty�k ett�k meg az egrest, �s a fiak foga v�sott meg bele@. Ezt a n�p a 2M�z 20:5b alapj�n �rtelmezte, mely szerint a fiak az aty�k b�nei�rt szenvednek. Igaz, hogy a Jer 15:4 szerint J�d�t a b�ntet�s Manass� b�nei miatt �rte, �m e gonosz kir�ly �lete v�g�n Istenhez t�rt (2Kr�n 33:11-19!). Mi a helyes magyar�zat? Izr�el t�rt�nelm�ben gyakran olvassuk: `�s j�ra Jerobo�mnak, a N�b�t fi�nak minden �tj�n@(1Kir 16:26, 21:22, 22:53). Ha a gonosz el�d�k cselekedeteit k�vetj�k, akkor �r Isten b�ntet�se! Az �r magyar�zata f�lre�rthetetlen: a fenti k�zmond�s nem �ll, mivel `minden l�lek az eny�m@, �s csak a v�tkez� l�lek hal meg!
II. Isten helyreigaz�t B Ez 18:20-21
Az emberi b�lcselked�st megsemmis�ti az Istent�l ered� t�k�letes tan�t�s. Az Ige kihangs�lyozza a szem�lyes felel�ss�get (1M�z 2:17, 4:7 stb), Isten igazs�goss�g�t �s a megt�r�s lehet�s�g�t. Igaz, az el�d�k cselekedeteinek lehetnek term�szetes k�vetkezm�nyei (alkoholizmus: szeg�ny vagy sz�tesett csal�d, drog: torzsz�l�ttek, homoszexualit�s: HIV-es gyermekek), de ezek nem befoly�solj�k az ut�dok �dvk�rd�s�t. Isten orsz�g�b�l csak a megt�retlen, gonoszs�g�ban meg�talkodott ember reked ki!
III. Az igazs�gos �t B Ez 18:25-32
Isten nem szem�lyv�logat�, minden embert egyform�n kezel, s el�tte mindig az utols� cselekedet a d�nt�. Ha az igaz elt�r, meghal, ha a gonosz megt�r, megtartja �let�t. A megt�r�sre val� felh�v�s el�remutat a kegyelmi diszpenz�ci� tiszta evang�lium�ra: Isten minden ember megt�r�s�t akarja (1Tim 2:4, 2P�t 3:9)! Hitet �s engedelmess�get k�vetel: �brah�m hitt �s rem�lt (J�n 8:56, R� 4:3), M�zes �gyszint�n (Zsid 11:24-26). Alapig�nkben sem v�r m�st n�p�t�l az �r, mint kegyelmi �g�ret�be vetett hitet, mely �ltal �letet nyerhet b�rki, hisz az igaz `az � hite �ltal �l@(Hab 2:4).
V�ss�k m�lyen sz�v�nkbe �s tudatunkba, hogy Isten nem gy�ny�rk�dik a b�n�s hal�l�ban, �s az emberi t�rt�nelem kezdete �ta v�ltozatlanul sz�l kegyelmi h�v�sa:
`T�rjetek meg az�rt �s �ljetek!@
Aranymond�s: Ez 18:4
***
 
2002. November 24.
J�V�BETEKINT�S
Ez�kiel 36:22-32
Ez�kiel pr�f�ta k�nyve k�t csod�latos r�szt tartalmaz, melynek k�zponti t�m�ja Izr�el n�p�nek helyre�ll�t�sa. A 36. r�sz a restaur�l�s, �j sz�v �s �ldott orsz�g �g�ret�vel foglalkozik, m�g a 37. r�sz a n�p �jj��led�s�t �s �jra-egyes�l�s�t t�rgyalja. Hangulatban �s st�lusban mintha az �jsz�vets�g lapjain a megt�r�s, az �jj�sz�let�s, a Szent L�lek kit�ltet�se, a gy�lekezet �s az �r�kk�val�s�g t�m�ir�l olvasn�nk. Isten Izr�el hegyeinek �zen Ez�kiel �ltal a 36. r�sz elej�n: a kop�r hely �jrapl�nt�l�s�t, ben�pes�t�s�t, j�m�dot, felvir�gz�st �g�r. A helyre�ll�t�s nem csak a f�ldre val� visszat�r�st, hanem a b�n elt�rl�s�t, �j lelket, �j sz�vet is jelent a n�p sz�m�ra.
I. Isten az � nev��rt cselekszik B Ez 36:22-24
Semmi �s senki nem k�nyszer�theti cselekv�sre Istent, csak saj�t akarata, szents�ge �s term�szete. Ig�nkben is hat�rozottan kijelenti: nem �rettetek, `hanem az �n szent nevem�rt@ cselekszem. Isten gondoskodik arr�l, hogy neve szents�g�t meg�rizze: ti megfert�ztett�tek nevemet a pog�nyok k�zt, �n megszentelem azt rajtatok: �sszegy�jtelek minden tartom�nyb�l �s visszaviszlek a ti f�ldetekre. Megismerteti mag�t a pog�nyokkal tettei �s dics�s�ge �ltal (�s 42:8).
II. Isten megszenteli n�p�t B Ez 36:25-27
A/ Meghint. A cerem�ni�lis t�rv�nyben a papok �s a n�p megszentel�se az �ldozati b�r�ny v�r�vel val� meghint�s �ltal (egy�b tisztul�s meg v�z �ltal) t�rt�nt. Isten �gy tiszt�totta meg n�p�t minden szennyt�l, b�nt�l �s b�lv�nyt�l. A Zsid 9:13-14 �s 1J�n 1:7 azt bizony�tja, hogy a meghint�s eszk�ze �r�k�rv�ny� az �r J�zus v�re �ltal.
B/ �j sz�vet ad. Isten nem el�gszik meg azzal, hogy megv�ltoztassa sz�v�nket, hanem kicser�li, teljesen �jat ad, mivel a r�gi haszn�lhatatlan (1M�z 6:5, Mt 15:19). Az �rz�ketlen k�sz�v helyett �rz� sz�vet ad, melynek h�st�bl�j�ra fel�rhatja t�rv�nyeit (Jer 31:33, 2Kor 3:3, Zsid 8:10, 10:16).
C/ �j lelket ad. A teremt�skor Isten lelke keltette �letre �d�mot. A b�neset �ta a Szentl�lek az, aki meg�j�thatja a k�rhozat fel� rohan� embert. Az �jj�sz�let�sben val�ra v�lik a Jer 31:34, �s a Zsid 8:11. Isten fiai vagyunk, ha az � lelke vez�rel, �s nem gond t�rv�nyeit betartani �s bet�lteni, mert l�lek szerint j�runk (Rm 8:1, 14).
III. Isten �j, �ldott orsz�got �g�r B Ez 36:28-32
Ez az �g�retsorozat sz�l �gy a testi, mint a lelki Izr�elnek. Ha megtisztulunk, �j sz�vet �s �j lelket nyer�nk, helyre�ll Istennel val� viszonyunk, � aty�nk lesz, mi pedig n�pe lesz�nk. Igaz, eml�kezn�nk kell arra, hogy honnan emelt ki az �r (2P�t 1:9-10), hogy el ne bizakodjunk, �s ne magunknak tulajdon�tsuk meg�jult �llapotunkat (Ef 2:8-10). Akkor b�kess�g�nk lehet, mert bemegy�nk Isten orsz�g�ba (J�n 3:5,6,16) �s ott boldogan szolg�lhatjuk �t (J�n 4:24).
Milyen ez az orsz�g? Csod�latos, gy�ny�r�s�ges, tiszta, ott nincs szenved�s, s�r�s, f�radts�g, harc, nyomor, �ns�g, b�nat, ott t�k�letes a b�ke, ott Isten dics�s�ge a f�nyforr�sunk. �g-e sz�vedben a v�gy, hogy odaker�lj? Ha igen, vedd le az �tir�nyt: J�n 3:16, 14:6, �s k�ts�g n�lk�l eljutsz abba a v�rosba, melynek neve: `Ott lakik az �r!@
Aranymond�s: Ez 36:26
                                         D�nes Endre
 
2002. december 1.
P�LDAK�PEINK A HITBEN
A Messi�s sz�let�s�vel kapcsolatos szem�lyek.
ERZS�BET �S ZAKARI�S
Luk�cs 1:5-14, 39-45, 57-58
Bemutat�suk (5-7)
Abban az id�ben �ltek, amikor Istennek m�r 400 �ve nem volt kijelent�se. Az ige csak j�t mond r�luk, Isten szolg�lat�ban �lltak, � el�tte igazak, fedhetetlenek, t�rv�nytisztel�k. Mindketten papi csal�db�l sz�rmaztak. Id�s koruk ellen�re gyermektelenek. Abban az id�ben Isten b�ntet�s�nek tekintett�k ezt.
Sokszor k�rhett�k Istent�l a gyermek �ld�st, de hittel elfogadt�k helyzet�ket, h�s�g�kben nem lankadtak.
Isten sz�l Zakari�shoz (8-14)
Szent �s magasztos megb�zat�s amit Zakari�s v�gez. Isten templom�ban, � el�tte �llva k�pviselni, k�zbenj�rni a n�p�rt. Komolyan veszi szolg�lat�t, k�l�n er�ss�g sz�m�ra hogy a n�p im�dkozik k�v�l ez id� alatt.
Isten megjutalmazza Zakari�s h�s�g�t �s hit�t. Angyal�t k�ldi, aki emberileg hihetetlen �zenetet mond neki. Isten meghallgatta k�ny�rg�s�ket, fi� gyermekkel �ldja meg �ket.
Legyen J�nos a gyermek neve - az �r aj�nd�ka -, aki �r�mmel, v�gs�ggal t�lti meg id�s napjaikat; de mindenek felett "nagy l�szen az �r el�tt."
Az ember k�pess�ge nagyon hat�rolt sokf�le ter�leten, de Istenn�l semmi sem lehetetlen.
Erzs�bet megb�zat�sa (39-45)
K�l�nleges hogy Isten rokon n�ket v�laszt ki a Messi�s �s az �tk�sz�t� sz�let�s�ben eszk�z�l.
Az is, hogy az angyal Erzs�bet �llapot�t is megjelenti M�ri�nak hat h�nappal k�s�bb.
Hogy az utols� h�rom h�napot egy�tt t�lthett�k, egym�st er�s�tve, egym�s hite �ltal �p�lve.
Erzs�bet beteljesedik Szent L�lekkel, Aki megjelenti neki, hogy M�ria a meg�g�rt Messi�st
hordozza. �k voltak a vil�gon �l� emberek k�z�tt az els�k, akiknek Isten betekint�st adott az emberis�g megv�lt�s�val kapcsolatos terv�be.
Az �g�ret beteljesedik (57-58)
Boldog az, aki hitt, mert Isten a maga idej�ben elhozza a beteljesed�st. Az � �g�retei szentek �s
igazak.
Aranymond�s: Luk�cs 1:13
***
2002. december 8.
M�RIA: ISTEN FORM�L� KEZ�BEN
Luk�cs 1:26-38, 46-45
Bemutat�sa:
M�ria istenf�l�, al�zatos, tiszta�let� sz�z; N�z�retben lakott �s a D�vid h�z�b�l val� J�zsefnek volt eljegyezve.
A l�togat� (26-27)
Hogy Isten angyala megjelenik a templomban Zakari�snak - k�nnyebben meg�rtj�k,
de G�briel egy kicsiny, jelent�ktelen v�rosba k�ldetik M�ri�hoz.
Angyal jelen�se mindig valami k�l�nleges esem�nnyel kapcsolatos. Ez�ttal a legnagyobb �zenettel j�n, a Messi�s elj�vetel�t adja h�r�l. M�ria megd�bben �s elgondolkozik az angyal jelen�s�n �s k�sz�nt�s�n. "Kegyelembe fogadott", vagyis kiv�lasztott, az akkor �l� �sszes n�k k�z�l, Isten magasztos terv�nek megval�s�t�s�ra.
Ne f�lj, az angyal b�tor�tja, �s M�ria nyitott az Isten �zenete fel�.
Az �zenet (31-33)
M�g meglep�bb, amit M�ria hall: fogansz a te m�hedbe �s sz�lsz fiat, nevezd J�ZUS-nak, � szabad�tja meg az � n�p�t az � b�neib�l. �benne van a mi �dv�ss�g�nk.
Az �sz�vets�g foglalkozik a b�n probl�m�j�val, de hogy Isten hogyan ad megold�st arra a Messi�s elj�vetel�vel, az m�g nagy titok.
A n�v teljes jelent�s�ge m�g nem �rti M�ria. Az angyal fokozatosan m�g nagyobb titkokat is megjelent. Isten Fia az, aki sz�letni fog, s hogy D�vid kir�lyi sz�k�n, a J�k�b h�z�n fog uralkodni mind�r�kk�. (A lelki kir�lys�got, amir�l itt sz� van, m�g a tan�tv�nyok sem �rtett�k igaz�n csak az �r J�zus mennybemenetele ut�n.)
Hogyan reag�l M�ria (34-38)
M�ria tudja, hogy emberileg lehetetlen, amit az angyal mondott, hiszen � f�rfit nem ismert; sz�z le�ny. Az angyal nem azt mondja hogyan, hanem Ki az, aki �ltal megval�sul Isten terve.
A Szent L�lek az, aki �sszehozza a fizikait �s lelkit, hogy megval�suljon a testet �lt�s.
Az Ige testt� lett �s lakoz�k mi k�z�tt�nk (Jn 1:14). Imm�nuel, vel�nk az Isten (Mt 1:23).
Erzs�bet �llapot�r�l is h�rt ad az angyal, ami ugyancsak csoda. M�ria teljes hittel elfogadja, hogy Istenn�l semmi sem lehetetlen. Ki tudja mondani teljes sz�vvel, hogy imhol az �rnak szolg�l�ja, legyen n�kem a te besz�ded szerint.
M�ria �neke (46-49)
M�ria lelki�llapot�t t�kr�zi az �neke -, szinte nem is a f�ld�n j�r: Magasztalja az �n lelkem az Urat... Megtart� Istenemben �rvendezek... Hatalmas �s szent az � neve.
Sokmindent nem �rt�nk �let�nkben, de mint M�ria, hitben j�rhatunk �s mi is mondjuk, hogy form�lj �s k�sz�ts, terved szerint Uram.
Aranymond�s: Luk�cs 1: 30,31.
***
December 15.
J�ZSEF : AZ IGAZ EMBER
M�t� 1:18-21, 24,25; 2:13-15, 19-21, 23
M�t� az evang�liumot a nemzets�gt�bl�zattal kezdi, a sz�rmaz�s igen fontos volt abban az id�ben. J�zsef, D�vid kir�ly lesz�rmazottja, igaz ember volt. Isten �t m�ltatta arra, hogy az �r J�zus nevel� apja legyen.
Szemben�zni a val�s�ggal (18-19)
M�ria, eljegyezve J�zsef sz�m�ra feles�g�l, gyermeket hordoz m�h�ben. Emberileg hihetetlen a magyar�zat, amit M�ria adhat. J�zsef neh�z d�nt�s el�tt �ll.
Az eljegyz�s kb. egy �vig tartott abban az id�ben, de olyan komolyan vett�k, hogy elv�l�s �tj�n lehetett csak felbontani, ami lehetett nyilv�nos, vagy priv�t.
Hogy J�zsef nem akarta M�ri�t botr�nyosan megsz�gyen�teni, az � szel�d, h�v� lelk�let�re vall. Cs�ndesen elbocs�tja, ez lesz a megold�s, gondolta.
Csod�latos �tmutat�s (20-25)
Isten nem csak kiv�lasztotta J�zsefet e k�l�nleges feladatra, de hat�rozott vezet�st is ad sz�m�ra.
Az �r angyala �lomban adja tudt�ra, hogy a sz�letend� gyermek az Isten Fia, a Messi�s, akire az � n�pe v�r. J�zsefben ezut�n m�r nincs k�telked�s. K�rd�seket sem tesz fel, egyszer�en �s term�szetesen azt teszi, amit az angyal mondott. Nem bocs�tja el M�ri�t.
J�zsef mint apa (2:13-15)
Nem volt esem�nytelen vagy egyszer� J�zsef helyzete. Her�des, az akkori uralkod�, hal�lra keresi a gyermeket. Menek�lni, idegen f�ldre, kicsi gyermekkel, �jszaka. Most ez az Isten akarata. Az esem�nyek form�lj�k �s alak�tj�k J�zsefet �s M�ri�t. �k hittel �s k�telked�s n�lk�l veszik �t �s cselekszik az angyal utas�t�sait.
Folyamatos vezet�s (19-23)
Olyan csod�latos, ahogyan Isten szinte k�zenfogva vezeti a kis csal�dot. Az angyal harmadszor is megjelenik J�zsefnek �s hat�rozott vezet�st ad. Az Isten v�d� sz�rnya alatt tudhatj�k magukat, b�rmerre is vezeti �ket; most vissza N�z�retbe, ahonnan valamikor elindultak.
Sokf�le v�lasz�t el�tt �llunk �let�nkben. J� ha k�rj�k Isten vezet�s�t, ha meg�rtj�k �s cselekedj�k is.
Aranymond�s: M�t� 1:24,25,
***
December 22.
M�RIA: A MESSI�S ANYJA
Luk�cs 2:1, 4-20
Az �ssze�r�s (1, 4-5)
Augusztus cs�sz�r - aki 63 B.C. �s A.D.14 k�z�tt uralkodott - n�psz�ml�l�st rendel el. Mivel J�zsef D�vid lesz�rmazottja, N�z�retb�l Bethlehembe kell mennie. Kb. ezer �vvel el�tte D�vid itt legeltette az � ny�j�t �s itt kente kir�lyj� �t S�muel.
Az id�nek teljess�ge (6-7)
J�zsef nem hagyja otthon M�ri�t, amit hivatalosan megtehetett volna, egy�tt mennek fel Bethlehembe. Ez id� alatt j�tt el a gyermek sz�let�s�nek ideje. Nem volt hely a fogad�ban. Ist�l�ban sz�letik meg az Isten Fia, bep�ly�lva j�szolba fektetik sz�lei. El�remutat ez, hogy az �v�i k�z� j�tt, de az �v�i nem fogadt�k be.
Angyali h�rad�s (8-14)
Nagyon egyszer� k�r�lm�nyek k�z�tt sz�letett meg a Messi�s. De valami csod�latosan sz�p dolog is t�rt�nt: angyalsereg adja h�r�l az � sz�let�s�t az egyszer� p�sztor embereknek. Az Isten dics�s�ge k�r�lveszi �ket. Ne f�ljetek, sz�l az angyal, nagy �r�met hirdetek n�ktek, megsz�letett a Megtart�, a Messi�s, akit r�g�ta v�r az � n�pe.
Az angyalsereg, amely Istent dics��tette nem hagyott k�ts�get a p�sztorok sz�v�ben a gyermek fel�l.
A p�sztorok l�togat�sa (15-20)
M�ri�nak �s J�zsefnek nem lehetett k�nny�, hogy gyermek�k sz�let�s�t nem otthonukban �lt�k �t. Isten csod�latos gondoskod�sa, hogy j�nnek a p�sztorok, �s rendk�v�li esem�nyr�l, angyali jelen�sr�l, �r�m�zenetr�l besz�lnek. �jra meger�s�dhet M�ria �s J�zsef hite, hogy egyed�l�ll� feladat, amire Isten kiv�l�sztotta �ket. Csod�lkoz�ssal t�lt el mindenkit a p�sztorok �lm�nye. A p�sztorok Istent dics��tve visszamennek ny�jaikhoz, M�ria pedig sz�v�ben forgatja mindezeket.
Isten h�s �s v�r embereket haszn�l fel eszk�z�l, hogy az � megv�lt�si terve megval�suljon, de olyanokat, akik teljes val�jukat �tadj�k �n�ki.
Aranymond�s: Luk�cs 2:7
***
December 29.
BEMER�T� J�NOS: A Messi�s �tk�sz�t�je.
M�t� 3:1-11, 11:7-10
December els� vas�rnapj�n foglalkoztunk bemer�t� J�nos sz�leivel, sz�let�s�nek k�r�lm�nyeivel.
Fogantat�sa el�tt megjelentette az angyal Zakari�snak, hogy a sz�letend� gyermek a magass�gos Isten pr�f�t�ja lesz, hogy betelik Szent L�lekkel m�r sz�let�se el�tt, hogy � lesz az elj�vend� Messi�s �tk�sz�t�je.
J�nos megt�r�st pr�dik�l (1-6)
J�nos J�dea hegyes, puszt�s vid�k�n, val�sz�n�leg Hebronban nevelkedett. Az �r megsz�l�totta, elh�vta (Lk 3:2). Purit�n �letet �l a puszt�ban, �lt�zete �s eledele is onnan val�.
M�r �sai�s megj�vend�lte az � Messi�si �tk�sz�t� munk�j�t (�s 40:3).
Az Ill�s lelk�nek erej�vel pr�dik�l, megt�r�sre h�v, elk�zel�tett a mennyeknek orsz�ga.
Az emberek meg�rtett�k az �zenetet, valami nagy esem�nynek a v�rom�nyosai. Lelki elernyedts�g, k�z�mb�ss�g, tudatlans�gb�l �breszti fel �ket a Ki�lt� sz�, az eg�sz k�rny�k lak�i kimennek hozz� a puszt�ba, vall�st tesznek b�neikr�l �s bemer�tkeznek.
Kem�ny besz�d (7-10)
J�nos hat�rozotts�g�t, egyeness�g�t mutatja, hogy a vall�si vezet�kkel szemben is �szinte, sz�kimond�, kem�ny. Tudtukra adja hogy nem fogja �ket megmenteni az, hogy �brah�m lesz�rmazottai, ha lehet m�g nagyobb a felel�s�g�k. A megt�r�st bizony�t� lelki gy�m�lcs�k a fontosak. Hogy r�vid az id� - a fejsze imm�r a f�k gy�ker�re vettetett - �s t�z v�r a term�ketlen f�ra.
El�re mutat (16)
J�nos hangs�lyozza, hogy � csak �tk�sz�t�. �sszehasonl�thatatlanul nagyobb, aki ut�na j�n.
Olyan al�zatos, hogy mag�t m�ltatlannak tartja annak saruja hordoz�s�ra is. A v�zzel val� kereszts�g a b�n�k bocs�nat�ra, a kezdet, Aki elj�vend�, az Szent L�lekkel �s t�zzel keresztel.
Az �r J�zus v�lem�nye J�nosr�l (11:7-10)
Her�des nem t�ri, hogy J�nos az � erk�lcstelen �let�t is meg�t�lte, ez�rt b�rt�nbe veti, �gy � csak ott hall az �r J�zus cselekedeteir�l. Amikor J�nos tan�tv�nyai k�rd�ssel j�nnek J�zushoz, � a r�la sz�l� �sai�si pr�f�ci�val v�laszol, majd bizonys�got tesz J�nosr�l a sokas�gnak. AMit l�tni mentetek ki a puszt�ba?@ Hogy J�nos nem volt ingadoz� n�dsz�l, sem k�ls�s�gekre ad� elk�nyeztetett szem�ly, azt tudt�k j�l. Pr�f�t�n�l is nagyobb J�nos, mert � a Messi�s �tk�sz�t�je, az utols� pr�f�ta, aki meg is l�tta a beteljesed�st, hiszen � mer�tette be az �r J�zust, �s hallotta az �gi sz�zatot, hogy "Ez amaz �n szerelmes Fiam, akiben �n gy�ny�rk�d�m."
J�nos h�s�gesen elv�gezte a re� b�zott munk�t �s tudta al�zattal mondani, hogy N�ki n�vekedni kell, nekem pedig al�bb sz�llanom. (Jn 3:30).
Aranymond�s: M�t� 11:10
                                       T�th Gyn�

[2001-es vas�rnapi iskolai anyagok]

[A JELENLEGI SZ�M VAS�RNAPI ISKOL�IHOZ]

Vissza a honlaphoz 

�szrev�tele E-m

Evang�liumi H�rn�k Internet �1998,1999,2000,2001,2002