EVANG�LIUMI H�RN�K  - Az �szak-Amerikai Magyar Baptista Sz�vets�g havilapja

Ez a "KOR�BBI SZ�MOK" EGYIK OLDALA

1999. J�LIUS.  

Szeretettel k�sz�ntj�k a 92. K�zgy�l�sre �s a 100 �ves Clevelandi Jubileumra �rkez� testv�ris�get!

Dr. Gerzsenyi L�szl�:
CLEVELAND
Sz�z �ves a magyar baptista misszi� Clevelandban

Az Egyes�lt �llamok neve t�kr�zi a hatalmas orsz�g fel�p�t�s�t. 50 �llam m�k�dik egy�tt a F�ggetlens�gi Nyilatkozat szellem�ben �s az egyes �llamok �ltal elfogadott Alkotm�ny alapj�n. A legf�bb alapelvek k�z� tartozik a vall�s- �s lelkiismereti szabads�g, aminek a zar�ndokaty�k egyike, a baptista Roger Williams volt a legf�bb sz�sz�l�ja.

Ebben az �ri�si �s szabad orsz�gban kezdett�l fogva mened�ket tal�ltak a vil�g minden ter�let�n vall�si, nemzetis�gi, faji, politikai vagy b�rmilyen m�s alapon �ld�z�ttek, �s a `bev�ndorl�si �radat" ma is tart hol t�rv�nyes, hol t�rv�nytelen alapon B ahogy lehet. A magyar bev�ndorl�k m�r a m�lt sz�zad k�zep�t�l megjelentek `leg�lisan" �s befogadt�k �ket. Az�ta meg-meg�jul� hull�mban �rkeznek az Egyes�lt �llamokba magyarok, f�k�nt a gazdas�gi nyom�s k�sztet�s�re, de nem ritk�n a politikai jogok �s a vall�s szabad gyakorl�sa �rdek�ben.

Az Ohio �llam �szaki ter�let�n fekv� Cleveland v�rosa h�en mutatja az eg�sz orsz�g k�p�t. Sok nemzetis�g�, sz�mtalan felekezet� �s vall�s�, a vil�g minden faj�t, politikai meggy�z�d�s�t, gazdas�gi rendszer�t k�pvisel� emberek t�megei. F�k�nt szeg�nyek, anarchist�k �s sz�nes b�r�ek laknak a metropolisban, szinte megalap�t�sa �ta. De mi vonzotta e v�rosba az embereket �vsz�zadok �ta olyan m�rt�kben, hogy Cleveland ma az Egyes�lt �llamok egyik t�bb milli�s v�rosa �s sok tekintetben fontos szerepet bet�lt� metropolisa? Ha megfigyelj�k a t�rk�pet �s a v�ros t�rt�net�t, akkor magyar�zatot kapunk erre a k�rd�sre.

Ohio �llam m�r csaknem k�tsz�z �v �ta tagja az Egyes�lt �llamok rendszer�nek. Az �slakosok mellett hamar megjelentek a bev�ndorl�k, �s `t�gas mez�t" tal�ltak ahhoz, hogy letelepedjenek �s kialak�ts�k k�v�natos �letrendj�ket. A f�ldm�vel�s, erd�gazdas�g, b�ny�szat, hal�szat �s vad�szat, valamint az ipar minden fajt�ja rohamosan f�llend�lt. Ezzel egy�tt a f�utak �s a vas�th�l�zat is ki�p�lt, mik�zben a v�zi utakon, els�sorban az Ohio foly�n �s az Erie-tavon lend�letes haj�z�s bontakozott ki. Ebben az �vsz�zadban pedig a g�pkocsi �s l�gi forgalom fejl�d�tt ki �ri�si m�rt�kben. A magyarokat els�sorban a b�ny�szatban �s az ipari munk�ban k�n�lkoz� lehet�s�gek vonzott�k ez orsz�gba. Persze a legt�bbj�k azzal a v�ggyal �rkezett az `�lmok f�ldj�re," hogy szorgos munk�ja nyom�n meggazdagszik �s visszat�r az anyaorsz�gba, gondoskodva h�trahagyott csal�dtagjair�l �s megalapozva anyagi helyzet�ket.

A val�s�g azonban m�s lett, mint az elk�pzel�s. Az `�jvil�g" sok meglepet�se k�z�tt els� helyen �llt a munk�val egy�tt j�r� elk�peszt�en sok teher �s neh�zs�g. A kapitalizmus kizs�km�nyolta az olcs� idegen munkaer�t, �s a meggazdagod�s �lmai hamar szertefoszlottak. A harmincas �vek nagy gazdas�gi v�ls�ga ki�br�nd�totta a vil�got Amerika p�ratlan lehet�s�geib�l, sokan cs�dbe jutottak �s �res k�zzel t�rtek vissza haz�jukba, vagy beolvadtak az amerikai n�pek t�meg�be. M�sok a bev�ndorl�si lehet�s�geket felhaszn�lva, csal�djukkal egy�tt nekiv�gtak az �jvil�gnak �s v�glegesen letelepedtek. A bev�ndorl�k sz�k r�teg�nek siker�lt feltorn�sznia mag�t a gazdas�gi, politikai, intellektu�lis l�tr�n, �s ennek propag�l�sa csak fokozta az �haz�ban �l�k �rdekl�d�s�t azir�nt, hogy mik�nt v�ltoztathatn�nak helyzet�k�n.

Term�szetesen, a k�p nem ilyen egyszer�. T�bb �zben az�rt indult el egy-egy kiv�ndorl�si hull�m B f�k�nt a totalit�rius uralmi rendszerek idej�n B, hogy a t�rhetetlen politikai elnyom�s, a vall�s�ld�z�s �s a szeg�nys�g szor�t�sa el�l menek�ljenek az emberek �s b�k�s, biztons�gos otthont tal�ljanak. A magyarok a sz�zadfordul� t�j�n f�k�nt gazdas�gi okokb�l v�ndoroltak az Egyes�lt �llamokba, �s Clevelandban is t�zezrekre n�tt a sz�muk. Azt�n a vil�gh�bor�k hat�s�ra t�rt�nt nagyobb kiv�ndorl�s, majd az 1956-os forradalmat k�vet�en B akkor els�sorban politikai okokb�l B �gyannyira, hogy egy-egy n�psz�ml�l�s eredm�nyek�nt a Clevelandban �s k�rny�k�n magukat magyaroknak vall�k l�tsz�ma olykor el�rte az �tvenBhatvan ezret. Korunkban, a neh�z gazdas�gi, vall�si �s politikai helyzetben lev� erd�lyi magyarok kik�lt�z�s�nek �veiben, megint egy �jabb kiv�ndorl�si hull�mnak lehet�nk tan�i f�k�nt a diktat�ra �sszeoml�s�nak idej�t�l, 1989B1990-t�l kezdve, �s ez hol feler�s�d�, hol egyre gy�r�l� ar�nyban m�g ma is folytat�dik.

Az Egyes�lt �llamokat f�lkereste Kossuth Lajos is, �s 1852. janu�r 31-�n �rkezett Clevelandba, ahol t�bb ezer f�s t�meg v�rta a vas�t�llom�son. Besz�det mondott az `Olde Stone Church"-ben, majd az `American House" nev� clevelandi sz�lloda erk�ly�r�l sz�lt a sokas�ghoz. Mind�ssze h�rom napig volt Clevelandban, m�gis nagy hat�st gyakorolt a v�ros magyars�g�nak tov�bbi sors�ra. M�ig sem feledte el Cleveland magyars�ga Kossuth l�togat�s�nak eml�k�t. Az �ltala k�pviselt �gy eml�k�t h�en �riz�k 1902-ben �ll�tott�k fel Kossuth Lajos szobr�t Cleveland egyik kies f�ter�n, az `University Circle"-ben. Ez a t�r mindm�ig gy�lekez�si helye a clevelandi magyarok m�rcius 15-i �nnepl�s�nek, az �gynevezett Magyar F�ggetlens�gi Nap alkalm�b�l.

Az Amerik�ba �rkez�k nemzetis�gi csoportjaiban voltak magyar baptista kiv�ndorl�k is, akik Istent�l kapott k�teless�g�knek tekintett�k, hogy elvigy�k az evang�liumot a megkeseredett, c�ltalanul bolyong�, t�bbsz�r�s nyom�s al� ker�lt magyar csal�doknak, �s ek�zben �k maguk is lelki er�t nyerjenek. Az els� csoportok n�met nyelv�ek voltak, hiszen Magyarorsz�gon a m�lt sz�zad v�g�n n�met volt a hivatalos nyelv �s az els� magyar baptista, Rottmayer J�nos (1846) f�k�nt n�met�l pr�dik�lt, majd az els� misszi�szervez�, Meyer Henrik is n�met nyelv� gy�lekezeteket alap�tott 1873-t�l kezdve. Azut�n 1894-ben megindult a hivatalos magyar baptista misszi� az anyaorsz�gban Udvarnoki Andr�s �s t�rsai vezet�s�vel. Ett�l kezdve a n�met �s magyar csoporttal val� kapcsolat egy�tt er�s�d�tt az �haz�ban �s az Egyes�lt �llamokban m�k�d� baptist�k k�z�tt, ami h�tt�rk�nt szolg�lt az akt�v amerikai magyar baptista misszi�nak is.

Clevelandban t�bb n�met nyelv� baptista gy�lekezet m�k�d�tt, �s ezek egyik�ben tal�lt lelki otthonra egy baptista h�zasp�r. A magyarorsz�gi bev�ndorl�k (n�met �s magyar nyelv�ek, s�t t�tok, rom�nok, szerbek, ukr�nok is) f�lmelegedtek a n�met baptista gy�lekezetekben, �s k�l�n nemzetis�gi csoportokat alkotva v�gezt�k misszi�munk�jukat a saj�t anyanyelv�k�n. A magyar misszi� magv�t k�pez� kis n�metBmagyar csoportb�l azt�n kialakult a kimondottan magyar misszi�t kezdem�nyez� sz�rv�nygy�lekezet, amely rohamosan n�tt, am�g 1908-ban gy�lekezett� form�l�dott. A Szentl�lek �ltal vez�relt bizonys�gt�tel egyre nagyobb teret h�d�tott a magyarok k�r�ben, �s a k�zponti magyar baptista gy�lekezetek mellett le�nygy�lekezetek alakultak Nagy-Cleveland ter�let�n �s a k�rny�ken.

A lelki �let minden szolg�lati �ga vir�gzott: a gyermekek, az ifjak, a n�k, a f�rfiak k�zti munk�ban, az �nek �s a zene ter�let�n, az irodalomban, a teol�giai k�pz�sben, a j�t�konys�gi f�radoz�sokban, a misszion�riusi t�rekv�sekben, �s az eg�sz Egyes�lt �llamokra, s�t Kanad�ra, Braz�li�ra, Argent�n�ra �s Ausztr�li�ra kiterjed� magyar baptista misszi� �tfog� megszervez�s�ben. K�s�bb a r�di�s szolg�latok ter�n �s az anyaorsz�gba ir�nyul� anyagi �s szellemi seg�ts�gny�jt�sban folytat�dott tov�bb a lelki munka. A k�t vil�gh�bor�, majd az 1956-os forradalom k�l�n�sen Magyarorsz�g fel� ford�totta az amerikai magyar baptist�k figyelm�t, ez�rt f�k�nt ruha- �s �lelmiszerseg�lyek form�j�ban nagym�rv� t�mogat�st k�ldtek a r�szorul�knak. K�szek voltak adakozni a fel�p�tend� �rvah�zra, a szereteth�zakra, a teol�giai szemin�riumra, a lelki munk�sok seg�lyez�s�re, j�rm�vek beszerz�s�re, imah�zak �s lelkip�sztor-lak�sok �p�t�s�re, a hadi�rv�k �s -�zvegyek t�mogat�s�ra. Ennek a sokf�le szolg�latnak Cleveland volt a gy�jt�pontja, hiszen itt lakott a legt�bb magyar baptista �s innen indult ki az eg�sz orsz�g misszi�munk�j�nak megszervez�se.

Az �hazai misszi� szellemi t�mogat�s�ra is v�llalkozott a clevelandi magyar baptista k�z�ss�g. Orosz Istv�n lelkip�sztorral az �l�n hathat�s seg�ts�get ny�jtott a k�t csoportban m�k�d� magyarorsz�gi baptist�k egyes�t�s�hez. Orosz testv�r t�bb alkalommal is hazautazott az anyaorsz�gba, �s lankadatlan buzg�s�ggal j�rta a k�t csoport vezet�s�g�nek hivatalait, otthonait, gy�lekezeteit, hogy egyengesse az utat az `elismert" �s `el nem ismert" baptist�k egyes�l�se el�tt. A hitbuzgalmi lapok has�bjain grandi�zus misszi�programot t�rt a testv�ris�g el� azzal a c�llal, hogy egy�ni bajaik helyett ink�bb nagy k�z�s �gy�kre ford�ts�k figyelm�ket, �s fogjanak �ssze ism�t a b�n�s�k megment�s�nek szent munk�j�ban. F�radoz�sa meghozta a maga gy�m�lcs�t, �s 1920-ban l�trej�tt az egyes�l�s, ami�rt Isten ut�n Orosz Istv�n testv�rt �s a m�g�tte �ll� clevelandi �s amerikai magyar baptista k�z�ss�get illeti a k�sz�net. Ezt a seg�ts�get soha nem felejtik el a magyarorsz�gi baptist�k, �s f�k�nt azzal szeretn�nek h�ek maradni ez eredm�nyhez, hogy minden t�l�k telhet�t megtesznek az �r J�zus Krisztus �ltal hangoztatott �s felk�n�lt egys�g meg�rz�se �rdek�ben.

A clevelandi magyar baptista gy�lekezetekben t�bbsz�r megjelentek a magyarorsz�gi baptista vezet�k, akik az Amerik�ban rendezett vil�gkonferenci�kon vettek r�szt. Ilyenkor diadal�tt� v�lt az a n�h�ny nap �s �sszej�veteli alkalom, amikor az anyaorsz�g k�pvisel�i tal�lkoztak a kiv�ndorolt testv�ris�ggel. A clevelandi gy�lekezetekben tartott orsz�gos sz�vets�gi konferenci�k is kit�r�lhetetlen nyomokat hagytak a r�sztvev�kben, �s egy-egy esztend�re megszabt�k a misszi� ir�ny�t �s lend�let�t. Sok lelkip�sztorjel�lt ker�lt teol�giai int�zetekbe, f�k�nt a Zboray L. L�szl� lelkip�sztor �ltal alap�tott Magyar Teol�giai Szemin�riumba, ami el�sz�r Scrantonban, majd Cleveland-ban �s v�g�l East Orange-ban (N.J.) m�k�d�tt. A clevelandi gy�lekezet kezdem�nyez�s�re �j misszi�s szolg�latok indultak a k�rny�ken a m�g el nem �rt magyarok k�zti evang�liz�l�s c�lj�b�l.

Mindezekr�l szeretn�nk r�viden megeml�kezni e k�nyvben, �s mik�zben Istent k�v�njuk magasztalni, egy�ttal lelkes�teni is akarjuk a mai misszi�munk��rt felel�s testv�ris�get, hogy lankadatlanul f�radozzanak tov�bb, mert munk�juk nem hi�baval� az �rban. Az amerikai olvaszt�t�gelyben ugyan minden nemzetis�g beleolvad a n�pess�g t�bbs�g�t alkot� angol nyelv� t�megbe, de am�g magyarok is vannak az �j haz�ban, addig a magyarok nyelv�n is hirdetni kell az �dv�ss�g evang�lium�t. Ennek k�pvisel�i a mai gy�lekezeti tagok �s lelkip�sztorok. Legyen teh�t ez az m� eml�keztet�s arra, hogy a munk�t tov�bb kell folytatni, �s fel kell k�sz�ln�nk k�z�sen arra a napra, amikor az �r J�zus Krisztus elj�n �rt�nk, �s jutalmat oszt az �nzetlen�l �s az � akarata szerint v�gzett szolg�latok�rt!

******

Dr. Gerzsenyi L�szl� 208 oldalas centen�riumra k�sz�lt k�nyv�nek bevezet�j�t k�z�lt�k az el�z� has�bokon. A k�nyv a clevelandi �nnep�lyen t�z doll�r�rt megv�s�rolhat� lesz, de post�n is megrendelhetik olvas�ink (a clevelandi Beth�nia Gy�lekezet c�m�n).

"Felh�v�s a Clevelandban tartand� konferencia �rdek�ben.

K�sz�lj�nk ezen �rtekezletre, gy�jts�nk p�nzt az uti k�lts�gre. Ez alkalommal sok fontos dolog ker�l megvitat�s al�, s k�zben igen �rdekes el�ad�sokat fogunk hallani egyes testv�rekt�l. Aki nem j�n el az nem mondhatja: Semmi k�z�m ahhoz, amit ott hat�roztak, �n nem voltam ott. Ezt egy h�v�t�l sem v�rjuk el, s megfogjuk tal�lni a kell� feleletet, ha ez esetleg felmer�lne.

Jegyezz�k meg, hogy minden h�v�nek el�sz�r ott kell �p�teni Isten orsz�g�t, ahol lakik. Oktalan gazda az, ki arat�s idej�n l�bon hagyja a saj�t gabon�j�t elveszni, csup�n az�rt, mert � olyan j�sz�v�, hogy m�snak akar seg�teni.

Amerik�ban a magyar baptista misszi� alapjait a jelen id�ben kell lefektetni, teh�t nek�nk kell tenni ezt, az�rt minden �llom�s k�pviseltesse mag�t, nem �rtana ha minden h�v� itt lehetne. Helyett�nk senki nem fogja azt megtenni, amit nek�nk meg kell tenn�nk, �pp az�rt amit mi elmulasztunk tenni, az�rt mi felel�nk.

Majd megl�tjuk mi fontosabb el�ttetek, a p�nz vagy Isten orsz�g�nak �rdeke!"

Evang�lium H�rn�ke, 1909. m�rciusi 15, 21. oldal (�ppen 90 �vvel ezel�tt, a Clevelandi konferenci�ra k�sz�l�dve �rta az akkori szerkeszt�. Ez lett a sz�vets�g 2. k�zgy�l�se.)

A SZERKESZT� ROVATA

Legal�bb k�t oka van az �r�mre a szerkeszt�nek �gy j�nius v�gefel�. Az egyik, hogy megsz�nt a bomb�z�s Eur�pa egyik hagyom�nyosan �rz�keny hely�n. Sokan im�dkoztunk ez�rt, vil�gszerte. De m�g tal�n f�l�ton sem vagyunk. Tov�bb im�dkozunk az�rt, hogy a sz�vekben is lecsendes�lj�n a f�ll�ngolt gy�l�let. S hogy �j �let, b�kess�g, szeretet �p�lj�n, �p�lhessen a romokon. Ha az �r nem k�ny�r�lne rajtuk, a bossz�, a f�ktelen gy�l�let l�ngjai f�lem�szten�k, tal�n a bomb�kn�l is m�lyebb sebeket ejtve, azt az eg�sz vid�ket. De az �r kegyelmes.

A m�sik �r�m el�tt�nk van. A testv�ri tal�lkoz�sok ideje lesz j�lius els� fele: r�mai t�boroz�s, k�zgy�l�s, 100 �ves jubileum. Lapunk munkat�rsai, cikk�r�k, el�fizet�k, Bar�ti K�r tagok - egy�tt lesz�nk egy r�vid ideig, elmondhatjuk v�lem�ny�nket, terveinket, gondjainkat. �r�l�k az �j k�nyvnek is, melyet Dr. Gerzsenyi L�szl� �rt a clevelandi magyar baptista misszi� 100 esztendej�r�l. Alig v�rom, hogy k�zbe vehessem. A k�nyv bevezet�s�t - vez�rcikk�nket - m�ris elolvashatj�k.

Rem�lem olvas�inknak is van legal�bb k�t oka az �r�mre. Mi lenne, ha meg�rn�k �r�m�k ok�t? Vagy mondj�k el nekem a k�vetkez� tal�lkoz�k egyik�n. (szerk)

*******

Babits Mih�ly:
ZSOLT�R GYERMEKHANGRA
 
Az �risten �riz engem
mert az � z�szl�j�t zengem,
� az �ld�s, � a B�ke
nem a harcok istens�ge.
� nem az a v�res Isten:
az a v�res Isten nincsen.
Kard ha cs�rren v�r ha csobban,
csak az ember v�tkes abban.
Az �risten �r�k �ld�s,
csira, �let �s vir�gz�s.
Nagy, s�ket �s szent nyugalma
h�bor�nkat meg se hallja.
Cs�ndes � m�g mi viharzunk
b�k�j�t nem b�ntja harcunk:
Az �risten �riz engem,
mert az � orsz�g�t zengem.
Az � orsz�g�t, a B�k�t,
harcainkra s�kets�g�t.
N�ha �tokkal panaszlom
de � �gy sz�l: "Nem haragszom!"
N�ha r�ngatom, cib�lom:
tudja, hogy csak �t k�v�nom.
Az is kedvesebb sz�m�ra,
mint a k�z�mb�s im�ja.
Az �risten �riz engem
mert az � z�szl�j�t zengem.
Hogy daloljak m�s �neket,
mint amit � ajkamra tett?
T�le, Hozz� minden �tkom:
hang vagyok az � sz�j�ban.
L�zas hang tal�n mag�ban:
kell a szent Harm�ni�ban.
S kell, hogy az �r �ldja, v�dje
aki azt �nekli: B�ke.

a lap elej�re


V�laszt� Kongresszus Erd�lyben

A Rom�niai Magyar Baptista Gy�lekezetek Sz�vets�ge 1999. m�jus 6-8 k�z�tt tartotta IV. V�laszt� Kongresszus�t Nagyb�ny�n. Testv�reink hivatalosan megh�vtak erre az alkalomra. A j� lehet�s�get kihaszn�lva be�temezt�k a Magyar Baptista Gy�lekezetek eln�ks�gi �l�s�t is.

Palm Bay, Floridai Bethesda Otthonunkn�l m�rcius 5-8 k�z�tt megtartottuk �vk�zi gy�l�s�nket. Sz�vets�g�nk V�grehajt� Bizotts�ga egyhang�an elhat�rozta, hogy r�szt kell vegyek ezen az alkalmon. �gy ker�lt sor m�jus 3-14-ig tart� utaz�sra.

Budapestre �rkez�sem ut�n Gyulav�riba, m�snap pedig Nagyv�radra �rtem. A Sz�vets�gi K�zpontban igyekeztem szabadulni az am�gy �des terheimt�l, mellyel a New York-i Gy�lekezet �s Sz�vets�g�nk terhelt meg a Kolozsv�ri Teol�gia �p�let �s telek v�s�rl�s�ra sz�nt adom�nnyal. Kov�cs Gyula gazdas�gi igazgat� testv�r �r�mmel seg�ts�gemre �llt.

Aznap este sz�l�falumban, Szil�gyperecsenben hirdettem Isten Ig�j�t. M�snap, m�jus 6-�n ifj. Gergely P�l, az Ippi Gy�lekezet �s k�rzet lelkip�sztora seg�ts�g�vel jutottam Nagyb�ny�ra. A helybeli testv�rek finom eb�ddel szolg�ltak.

A 9 �s f�l �ves lelkip�sztori szolg�lat sok sz�p eml�ke elevenedett f�l bennem. Itt sz�letett h�rom gyermek�nk, imah�zv�s�rl�s, lelkip�sztor lak�s �p�t�se stb... megannyi feledhetetlen esem�ny sz�momra. A mostani sz�p �j �s t�gas imah�zban h�l�val telt meg sz�vem �s egy�tt zengt�k az Urat dics��t� lelki �nekeket.

Sok kedves vend�gtestv�rrel tal�lkoztam.

A megnyit� istentiszteleten Dr. Alm�si Mih�ly eln�k testv�r (Magyarorsz�g) hirdette Isten Ig�j�t. �t k�vette a Rom�n Sz�vets�g k�ld�tt�nek igehirdet�se. K�zben a szatm�rn�meti �s nagyb�nyai �sszevont �nekkar szolg�lata gy�ny�rk�dtette a figyelmes hallgat�kat. A f�v�s zenekar minden este v�gezte h�vogat� szolg�lat�t; Szlov�k Tibor gyulai lelkip�sztor �s ker�leti eln�k az egyik ima�r�t vezette, Luk�cs J�nos lelkip�sztor, ker�leti eln�k az Ig�vel szolg�lt.

A K�zgy�l�s els� napj�n jelent�sek, statisztikai kimutat�sok hangzottak el. K�zben a vend�gtestv�rek �dv�zl� szavai, igei �zenetei �ltal sz�lt hozz�nk az �r. A nyomtat�sban megjelent 45 oldalas, j�l megszerkesztett f�zet mag�ba foglalta a K�zgy�l�s teljes anyag�t. Minden angolul besz�l� vend�g ugyanezt az anyagot kapta k�zbe angolul.

A V�laszt� Gy�l�s mott�ja �gy hangzott: J�zus Krisztus a j�v� Ura! (Zsid 13:8). � v�ltozatlanul hit�nk alapja - Mindeneknek Ura! Sz�pen bontakozott ki a sokf�le szolg�latban az Ige id�szer� �zenete, meg�j�tva �let�nket �s hit�nket.

P�ntek este Jel 19:11-16 alapj�n hirdettem J�zus Krisztust, a Megv�lt�t, aki �r�kk�val� �r �s Kir�ly!

Id. Veress Ern� testv�r Tam�s apostol szavai alapj�n sz�lta Isten Ig�j�t. Mi is boldogan vallottuk h�v� sz�vvel �vele, hogy J�zus Krisztus: �n Uram �s �n Istenem! Ezzel a hitvall�ssal fejezt�k be az esti istentiszteletet.

Szombaton a Kongresszus megv�lasztotta vezet�it. Dr. Simon J�zsef testv�r, a nagyv�radi gy�lekezet lelkip�sztora lett a sz�vets�g eln�ke.

Borz�si Gyula lelkip�sztor testv�rt �jrav�lasztott�k f�titk�rnak. Megv�lasztott�k a n�gy aleln�k�t a n�gy szakter�let ir�ny�t�s�ra: Kov�cs Gyula lp., gazdas�gi igazgat�, Borz�si Istv�n lp. - teol�gia �s oktat�s, V�k�s Zolt�n lp. - sajt� �s m�dia, Kir�ly Tibor lp. - misszi� �s gy�lekezet pl�nt�l�s.

Kieg�sz�tett�k a Tan�cs tagok l�tsz�m�t 15-re (ebben hivatalb�l ott van az Ifj�s�gi Sz�vets�g eln�ke - ifj. Budai Lajos tv is).

A megv�lasztott vezet� testv�reket id. Veress Ern� tiszteletbeli eln�k �s Kulcs�r S�ndor eln�k (U.S.A.) beiktatta tiszts�g�kbe.

Isten� legyen a h�la az eddigi vezet�k �ldozatos munk�j��rt. � �ldja meg az �jonnan megv�lasztott vezet� testv�reket.

Rev. Kulcs�r S�ndor, eln�k, az �AMBSz eln�ke

A Magyar Baptist�k Vil�gsz�vets�g�nek H�rei

M�jus 6-�n Nagyb�ny�n �l�sezett a M.B.V.Sz. eln�ks�ge. Nagy �r�m volt sz�munkra, hogy a h�rom alap�t� sz�vets�g eln�kei �s az eln�ks�gi tagok k�z�l is t�bben jelen lehettek. Hi�nyoltuk M�sz�ros Korn�l f�titk�r testv�rt, aki eg�szs�gi okok miatt nem lehetett vel�nk.

Az eln�ks�g megbesz�l�st folytatott a 2000. augusztus�ra tervezett II. MABAVIT-r�l, amelynek helysz�ne v�ltozatlanul Nagyv�rad.

T�rgyaltunk a h�rom sz�vets�g r�szben k�z�s gy�lekezeti �nekesk�nyv�r�l �s a Bibliaolvas� Vez�rfonalr�l.

Az eln�ki tiszts�get a M.B.V.Sz.( Magyar Baptist�k Vil�gsz�vets�ge) megalakul�s�t�l (1997. m�jus 15) k�t �ven �t Mike B�la testv�r, a Rom�niai Magyar Baptista Gy�lekezetek Sz�vets�g�nek eln�ke t�lt�tte be. Az eln�k�k a h�rom sz�vets�g mindenkori eln�kei k�z�l ker�lnek ki.

A M.B.V.Sz. eln�ks�ge az eln�ki szolg�latra Dr. Alm�si Mih�ly testv�rt k�rte fel, aki 1999. m�jus 6-t�l t�lti be ezt a tiszts�get. Hordozzuk mindannyian im�ds�gainkban az �j eln�k testv�rt �s a fiatal sz�vets�g�nk munk�j�t. Tegy�k meg �rte mindazt, amit csak megtehet�nk.

K�l�n gondoljunk a 2000 augusztus�ban sorra ker�l� II. MABAVIT-ra �s anyagilag is t�mogassuk annak megval�s�t�s�t. B�zunk abban, hogy az �r seg�ts�g�vel nemes c�lkit�z�seink megval�sulhatnak - �s �ldott szolg�latot v�gezhet�nk n�p�nk jav�ra.

Isten �ld�s�t k�v�njuk a M.B.V.Sz., valamint az �j eln�k munk�j�ra.

Rev. Kulcs�r S�ndor, a Magyar Baptist�k Vil�gsz�vets�g�nek aleln�ke


GY�LEKEZETI H�REK
New York, NY

Besz�mol� a New York-i Ifj�s�gi Tal�lkoz�r�l (Ifj�s�gi oldalon)

TAL�LKOZ�S - Cseh Attila Gy�rgy ref. lp. el�ad�sa az Ifj�s�gin (Ifj�s�gi oldalon)

Detroit, Michigan

A CHICAGOIAK L�TOGAT�SA DETROITBAN. M�jus 16-�n k�t zen�s istentiszteletet tartottunk gy�lekezet�nkben, melyen a Chicag�i Magyar Baptista Gy�lekezet �nekkara, f�v�sn�gyese �s testv�ris�ge v�gezte a szolg�latokat.

Vend�geink szombat d�lut�n �s este �rkeztek meg k�z�nk, t�bb mint harmincan. A hossz� �t ut�n csal�di k�rben t�lt�tt�k a szombat est�t. R�gi �s �j ismer�s�kn�l, hiszen a detroiti �s a chicag�iak nem el�sz�r tal�lkoztak ilyen form�ban. Tavaly okt�ber v�g�n mi j�rtunk n�luk, most �k kerestek fel benn�nket.

Vas�rnap minden szolg�latot vend�geink v�geztek. Az ima�r�n id. Cseh Istv�n buzd�tott h�laad�sra. A d�lel�tti igehirdet�s szolg�lat�t Torma J�nos nyug. lelkip�sztor v�gezte J�nos 15:1-17 alapj�n.

A chicagoi �nekkar sz�p szolg�latait M�t� B�lint karmester vezette. A k�rus sz�mok k�z�tt n�h�ny verset �s k�t bizonys�gt�telt is hallottunk, Demeter Andr�s �s Szab� Istv�n gy�lekezetvezet� testv�r r�sz�r�l. Szab� testv�r �tadta a chicagoi gy�lekezet lelkip�sztora, L�rincz Istv�n testv�r k�sz�nt�s�t is, aki nem tudott elj�nni k�z�nk.

A f�v�sn�gyes is szolg�lat d�lel�tt �s d�lut�n is. A korad�lut�ni istentiszteletet �ppen az � szolg�latukkal kezdt�k. A sz�p �nekek k�z�tt ez�ttal Cseh T�nde �s Kulcs�r Erika tett bizonys�got, verseket �s heged�sz�l�t is hallottunk. Az ig�t ifj. Kulcs�r S�ndor testv�r hirdette 5M�zes 18:15-22 alapj�n.

A helyi �nekesek is bekapcsol�dtak k�t �sszevont �nekkari sz�mba, melyet F�r B�la vezetett. A Detroitiaknak ezen k�v�l csak a k�z�s eb�d lebonyol�t�sa jutott (amit n�testv�reink sz�pen megoldottak).

�r�mmel hallgattuk vend�geink lelkes szolg�lat�t. Igaz, hogy a k�zel 300 megh�vottb�l csak kevesen bizonyultak v�lasztottaknak, de akik elj�ttek, mind �ld�st mer�tettek a chicag�iak szolg�lat�b�l. K�sz�nj�k f�rads�gukat, az �r �ld�s�t k�v�njuk re�juk ezen a helyen is.

ARANYMENYEGZ�

P�nk�sd napj�n a d�lel�tti istentisztelet keret�ben meg�nnepelt�k Valentim �s Magdalena Jacob 50. �ves h�zass�gi �vfordul�j�t. A m�rciusi id�pont helyett ezt a m�jusi alkalmat vett�k tervbe testv�reink, azt is rem�lve, hogy a j� id� lehet�v� teszi, hogy Cserepka J�nos testv�r - akik a 25. �vfordul�n is szolg�lt - elj�jj�n k�z�nk. Sajnos ez a sz�p terv nem val�sulhatott meg.

Jakab B�lint �s Magdolna h�rom gyermek�kkel egy�tt 35 �vvel ezel�tt �rkeztek Detroitba, Braz�li�b�l. Azonnal csatlakoztak a gy�lekezet�nkh�z, melynek akkor Moln�r Antal testv�r volt a lelkip�sztora. Testv�reink az�ta ebben a gy�lekezetben szolg�lnak. Jakab testv�r a gy�lekezet�nk egyik diak�nusa, lassan m�r k�t �vtizede.

Nagyszer� id�t kaptak testv�reink az �rt�l �s a d�lel�tti istentiszteleten a n�pes (18 tag�) csal�di k�r�n �s a gy�lekezet tagjain t�l sz�mos vend�g is megjelent.

Az istentisztelet els� r�sz�ben a p�nk�sdi gondolatk�r domin�lt. Azut�n pedig az aranymenyegz� k�vetkezett, melyen az igehirdet�s is az alkalomhoz igazodva a maradand� h�zass�gr�l sz�lt. Herjeczki testv�r a Koloss� 3:12-24 alapj�n sz�lt ADressing for a Lasting Marriage@ cimmel, angolul. A k�rus �nekei �s n�h�ny alkalmi szolg�lat, k�zt�k a gy�lekezet r�sz�r�l id. F�r B�la testv�r k�sz�nt�se ut�n ker�lt sor az �nnepeltek fogadalomt�tel�re. Az �nnep�lynek ezt a r�sz�t B�g�r J�zsef testv�r, a gy�lekezet egyik kor�bbi lelkip�sztora v�gezte. Az �g�retek meg�j�t�sa nem volt neh�z, hiszen a Jakab h�zasp�r egym�s ir�nti szeretete mindenki el�tt p�ld�s. Az istentisztelet ut�ni �nnepi eb�dre egy magyar �tteremben ker�lt sor. Urunk �ld�s�t, sz�mos, eg�szs�gben eltel�, sz�p esztend�ket k�v�nunk a Jakab h�zasp�rnak.

J�nius 6-�n az istentisztelet ut�ni k�z�s eb�den nem csak a sz�let�snaposokat, h�zass�gi �vfordul�t meg�rt testv�reinket k�sz�nt�tt�k (kilencen voltak ilyenek), hanem T�th Edin�t is. Edina Nagyv�radr�l �rkezett k�z�nk, rokonaihoz, Mik� Tibor�khoz. Egy �vig rendszeresen j�rt gy�lekezet�nkbe, kezdett�l akt�van r�szt vett pl. a k�rusunk szolg�lat�ban. Megszerett�k �t, s �gy t�nt nek�nk, � is sz�vesen szolg�lt vel�nk, k�z�tt�nk. Hi�nyolni fogjuk, hiszen mire e cikk megjelenik, � m�r �jra otthon lesz, a Nagyv�radi gy�lekezetben.

a lap elej�re


Balla Emiln� (1919-1999)

1999 m�jus 21-�n, r�vid, de s�lyos szenved�s ut�n 79 �ves kor�ban a Coloradoi Palisadeban az �rhoz k�lt�z�tt �zv. Balla Emiln� (sz�l. Kov�cs Eszter).

Elhunyt n�testv�r�nk 1919. j�lius 23-�n sz�letett az Ohioi Martin Ferryben negyedik gyermekk�nt, egy hatgyerekes lelkip�sztori csal�dban. Gyermekkor�t a Cunnecticuti Wallingfordban t�lt�tte �s ugyanott v�gezte k�z�piskolai tanulm�nyait is. K�s�bb az Ontari�i szemin�rium hallgat�ja is volt Canad�ban.

1949. szeptember 3-�n h�zass�gra l�pett Balla M�zes Emil lelkip�sztorral, aki k�t testv�rb�tyj�t k�vetve v�ndorolt Amerik�ba 1937-ben az Erd�lyi Szil�gyball�r�l �s h�s�ges feles�gk�nt szolg�lt vele a k�vetkez� helyeken: Flroidai Baptista Otthon, New York (Brooklyn) Pueblo, Palisade (Colorado) �s Moab (Utah) ahonnan 1980-ban vonultak nyugd�jba. F�rj�nek 1987. november 29-�n az arizonai Sun Cityben bek�vetkezett hal�l�ig �tsz�r utaztak az �haz�ba, a h�tramaradt �zvegy pedig 1992. nyar�n egyed�l is m�g egyszer �s utolj�ra. Ezekr�l a l�togat�sokr�l �gy a rokonok, mint a gy�lekezetek (Erd�lyben �s Magyarorsz�gon is) �ldott, sz�p eml�ket �riznek.

A temet�si istentisztelet m�jus 26-�n a Grand Junction-i Baptista Gy�lekezetben volt megtartva, amelynek Balla Emiln� a hal�l�ig tagja volt. Jelen volt az elhunyt m�g k�t �letben lev� n�v�re, Juliska �s Ilona csal�djuk sok tagj�val, valamint rokonok, bar�tok �s a helyi gy�lekezet nagy l�tsz�mban.

Az istentiszteletet Rev. Scott Hogue, a helyi gy�lekezet p�sztora ir�ny�totta. Balla Emiln� �letrajz�t Rev. Victor Balla ismertette, aki az elhunyt f�rj�nek unoka�ccse �s kor�bban a helyi gy�lekezet p�sztora is volt. N�h�nyan elk�lt�z�tt n�testv�r�nkkel kapcsolatos kedves eml�keiket mondt�k el, majd Bikki Boriska �neksz�l�val szolg�lt.

Igehirdet�ssel Rev. John Moc-Lamme, a helyi gy�lekezet ifj�s�gi p�sztora szolg�lt a 91. Zsolt�r, valamint R�ma 8:33-39 alapj�n.

Ezt k�vet�en a rokonok �s bar�tok n�pes csoportja k�s�rte ki a kopors�t a v�rosi temet�kertbe, ahol az ige v�gasztal� �zenete hangzott �jb�l. Lassan az alkony k�zeledett m�r amikor a hozz�tartoz�k a csendes s�rkertb�l t�voztak. F�j� sz�vvel b�r, de nem rem�nytelen�l, hanem az ige v�gasztal�s�val: "Mert tudjuk, hogy ha e mi f�ldi s�torh�zunk elbomol, �p�let�nk van Istent�l, nem k�zzel csin�lt, �r�kk�val� h�zunk a mennyben." (2Kor 5:1).

"Annakok��rt v�gasztalj�tok egym�st e besz�dekkel." (1Thes 4:18). ____Kir�ly Tibor (Szil�gyballa)

R�szlet a 100 �ves jubileumra k�sz�lt k�nyvb�l
- megjelen�s�t Dr. Haraszti S�ndorn� �ldozatv�llal�sa tette lehet�v� -

"A clevelandi magyar testv�ris�g mindig �len j�rt az �ldozatv�llal�sokban, �s a m�s gy�lekezetekben �l�k is elv�rt�k t�le, hogy �len j�rjon. A 100 �vet �nnepl� gy�lekezetekr�l az�rt k�sz�lt ez a k�nyv, hogy igyekezz�nk v�llalni �s m�g t�bbet meg�rteni abb�l, amit a Zsid�khoz �rt lev�lben �gy olvasunk: `Ez�rt teh�t mi is, akiket a bizonys�gtev�knek akkora fellege vesz k�r�l, tegy�nk le minden r�nk nehezed� terhet, �s a benn�nket megk�rny�kez� b�nt, �s �llhatatoss�ggal fussuk meg az el�tt�nk lev� p�ly�t. N�zz�nk fel J�zusra, a hit szerz�j�re �s beteljes�t�j�re, aki az el�tte lev� �r�m helyett B a gyal�zattal nem t�r�dve B v�llalta a keresztet, �s az Isten tr�nj�nak a jobbj�ra �lt" (Zsid 12:1-2). (Ut�sz�)


Olvassa rendszeresen lapunkat! Rendelje meg az Evang�liumi H�rn�k�t! K�ldje el c�m�t a szerkeszt�s�gbe: evhirnok7@msn.com hogy el�fizet�si �rlapot k�ldhess�nk.

Evang�liumi H�rn�k Internet �1997, 1998, 1999

This Site Best Viewed with Microsot Internet Explorer 3