Újévi üzenet a gyülekezeteknek

"Ez az az üzenet, amelyet Tõle hallottunk és hirdetünk nektek, hogy az Isten világosság és nincsen Õbenne semmi sötétség." (1Jn 1:5)

 

"Ez az az üzenet", az én újévi üzenetem is, amivel baptista testvéreimet köszöntöm szerte a világon.

Az üzenet átadása

János így szól: "ez az az üzenet". Nem azt mondja, hogy ez egy üzenet, mintha több üzenet lenne, hanem ez AZ üzenet, "amit Tõle hallottunk, és amit nektek hirdetünk". Ez az, amit kaptunk, és ez az, amit teszünk vele. Pál apostol ezt így fejezte ki: "én az Úrtól vettem, amit néktek elõtökbe is adtam" (1Kor 11:23). Úgy adom tovább, ahogyan nekem is adatott. Bárcsak megtanulnánk ezt az egyszerû gyakorlatot: kapni és adni! Mind többet kapni, hogy mind többet adhass. "Mid van ugyanis, amit nem kaptál volna?" (1Kor 4:7) Más szóval: "mid van, amit én nem adtam volna"? Pontosabban: "mid van, amit Isten nem adott volna"? Tudatosítsd magadban ebben az újévben, hogy csak azt adhatod, amit te is kaptál. Csak addig vezethetsz másokat, ameddig te magad eljutottál. Amit adunk neki, Õ elfogadja, megtisztítja, betölti, használja és megáldja. Az áldáshoz ez az egyetlen út vezet. Rövidítések nincsenek. "Vegyétek fel magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tõlem... az én igám gyönyörûséges és az én terhem könnyû" (Mt 11:29-30).

 

Az üzenet különlegessége

Charles Darwin evolúciós elmélete nem a mi üzenetünk. Karl Marx filozófiája a modern kommunizmusról nem a mi üzenetünk. John Dewey modern nevelési elmélete a szabadosság szabadságáról nem a mi üzenetünk. Julius Wellhausen és a racionalizmus mindent megkérdõjelezõ hitetlensége nem a mi üzenetünk. "Aki Isten elé járul, annak hinne kell, hogy Õ létezik" (Zsid 11:6). Mi nem kérdõjelezzük meg Istent. Mi hiszünk és látunk. Ha nem látunk, akkor is hiszünk. Sigmund Freud pszichológiája, hogy az emberek cselekedeteit szexuális ösztönei vezérlik, és hogy viselkedésünk gyermekkori tapasztalatainkon alapszanak, nem a mi üzenetünk. Soren Kierkegaard egzisztencializmusa, amit egyszerûen így mondhatunk: "egyél, igyál és örülj, mert holnap meghalhatsz", nem a mi üzenetünk. Még csak mindezek keveréke sem. Ugyanis, vannak, akik mindezen filozófiákat evangéliummal próbálják keverni. Azt hirdetik, hogy: "jöhetsz a reggeli Istentiszteltre fürdõruhában, hozzad a piknik kosaradat, részt vehetsz egy rock koncerten, ha akarsz, elszívhatsz egy cigarettát, tehetsz, ami jólesik: mi azt adjuk neked, amit kívánsz, érezd jól magad a tizenöt perces szentbeszéd alatt". Ez egyáltalán nem a mi üzenetünk. A mi üzenetünk az, hogy a Szentírás megbízható, hogy a megváltás hit által, kegyelembõl van, hogy a szolgálathoz alázat kell, hogy a tanulás az ismeret forrása és az imádság az erõ forrása, valamint hogy a lelkek megmentése a mi fõ feladatunk. És fõképp az, amit Tõle hallottunk, amit nektek hirdetünk, hogy "az Isten világosság és nincsen Õbenne semmi sötétség".

Az üzenet lényege

"Ez az az üzenet, amelyet Tõle hallottunk és hirdetünk nektek, hogy az Isten világosság és nincsen Õbenne semmi sötétség." Mivel Isten világosság, ezért Benne a mi örömünk is teljes lehet (1:4), és ezért bennünk sincs semmi sötétség (2:1). A teljes öröm és a teljes szentség hirdetése az üzenet. Akik a 2:26 szerint "elhitetnek", és felhígított evangéliummal boldogságot hirdetnek szentség nélkül, nem tartoznak Istenhez, mint ahogyan hozzánk sem. Mi tudjuk, hogy örök életünk van, mert hiszünk az Isten Fiának nevében (5:13). Ez a mi reménységünk, és ez újév küszöbén a hívõk reménységét hirdetjük. Mindenki irányában a békességet és a szentséget követjük, mert ezek nélkül senki sem látja meg az Urat. (Zsid 12:14). Márpedig, mi meg akarjuk látni Õt. Krisztusban felöltözött új emberünk "igazságban és valóságos szentségben" teremtetett. A szentség hozzánk tartozik, mint a gyümölcs a fához. De a cél nemcsak az, hogy e gyümölcs bennünk megteremjen, hanem az, hogy általunk másokban is. Az, aki "a sötétségbõl az Õ csodálatos világosságára hívott titeket" (1Pt 2:9), ezt azért tette, hogy általunk másokat is "megszabadítson a sötétség hatalmából, és átvigyen az õ szerelmes Fiának országába" (Kol 1:13).

 

Az üzenet célja

"Az igaznak gyümölcse életnek fája, és lelkeket nyer meg a bölcs" (Péld 11:30). A gyümölcs tehát nemcsak a szentség, hanem a lelkek megnyerése. Nincs szó a gyökérrõl, pedig gyökér nélkül nincsenek gyümölcsök. Nincs megemlítve a fatörzs sem, pedig bizonyára volt törzse is. Aztán nincs említés a kéregrõl, pedig a kéreg az, ami beborítja a gyökereket, a törzset, az egész fát. Nincs szó az ágról, pedig az ágakon vannak a gyümölcsök. Sem a levelekrõl, sem a virágokról, sem a fotoszintézis által termelõdõ klorofilról. Csak gyümölcs van említve. Értitek-e, mirõl van szó? Szeretjük csodálatos Imaházainkat, épületeinket, de nem ezek a legfontosabbak. Szeretjük a jó zenét, a jó hangszereket, a jó felszerelést, jó karvezetõket, bizottságokat, programokat. Ezek mind részei a fának, de nem ezek a legfontosabbak. Jézus sem azért jött, hogy épületeket építsen, bizottságot vezessen, felszerelést vásároljon, hanem, hogy "megkeresse és megtartsa, ami elveszett" (Lk 19:10). Pál apostol megtérésének idején "a gyülekezeteknek egész Júdeában, Galileában és Samáriában békességük volt, épültek és jártak az Úrnak félelmében és a Szentléleknek vigasztalásában, sokasodtak." (ApCsel 9:31) Igen, békesség, épülés, Istenfélelem, Szentlélek ereje és gyarapodás lehet ma is ott, ahol az evangélium prédikálva van, e szekularizált, individualista és anyagias világban. Az evangéliumnak ma is hatalma van. Ez akkor is igaz, ha az elmúlt év(ek)ben volt, ahol a gyülekezetek missziója nem volt hatékony. Sokan "gyülekezet elõtt" maradtak: nem kívántak csatlakozni a közösséghez, mások "gyülekezet után" élik életüket: kiszakadtak kiábrándultak, és otthagyták gyülekezetüket... E poszt-karizmatikus és poszt-modern korszakban egyre többen vannak azok, akik már nem annak a gyülekezetnek a tagjai, amelyhez legelõbb csatlakoztak. Mire késztet ez minket? Arra, hogy Jézus nevében keressük meg õket újra. Az út elõre, van, amikor visszafelé vezet, fölfelé pedig lehet, hogy pillanatnyilag épp lefelé van. Ha az Úr vezet, nem tévedhetünk el. Újév, az Úr félelmében, a Szentlélek vigasztalásában, sokasodva...

Kívánom ebben az újévben a békességet és a szentséget, az egymásra találás áldását, az Úrtól adott gyarapodást. "Boldog nép az, amelynek Istene az Úr!" (Zsolt 33:12) Boldog újévet kívánok!

Borzási István, elnök

Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége                                                 

Magyar Baptisták Világszövetsége                    

GYÜLEKEZETI HÍREK:  CLEVELAND    /    TORONTÓ

  

 

Isten már akkor hívott a lelkipásztori szolgálatra amikor a középiskolai tanulmányaimat befejeztem, de akkor még nem voltam teljesen meggyõzõdve elhívatásomról, tehát úgy döntöttem, hogy egyetemi tanulmányaimat a kereskedelem területén fogom folytatni.

      Diplomámat 1993. tavaszán kaptam meg a Marketing és Nemzetközi Kereskedelem területén, a New York University egyetemen. Ezt követõen hét és fél évig dolgoztam egy háztartási cég reklám felelõseként. Szerettem a munkám, de ahogy teltek az évek, Isten egyre jobban reámnehezítette azt a tudatot, hogy nem azt teszem életemmel, amire Õ elhívott. Hosszú vajúdás után, végre száz-százalékosan letisztázódott bennem a lelkipásztori munkára való elhívásom. Nagy öröm és megnyugvás volt számomra, amikor végre túlnézhettem azokon az okokon, amik emberileg meggátoltak döntésemben, és rábízhattam életem Isten vezetésére. Rövid idõvel ezután eldöntöttem, hogy otthagyom munkám, és elmegyek a Teológiára, hogy felkészüljek a lelkipásztori munkára. Isten vezetése által úgy döntöttem, hogy a Louisville-ben levõ The Southern Baptist Theological Seminary tagozatára felvételizzek, ahova el is fogadtak.

 

      Tanulmányaimat 2001. õszén kezdtem el. Isten lépésrõl-lépésre bizonyított amellett, hogy helyesen döntöttem. Nagyon hálás vagyok Istennek tanáraim felkészültségéért és példás életéért is, akik által nagyon sokat tanulok.

      Istennek arra is gondja volt, hogy egy helyi gyülekezetbe beépüljünk. Jelenleg a Westport Road Baptist Church gyülekezetében szolgálok, mint vasárnapi iskolai tanító és mint felavatott diakónus. Isten kegyelmébõl 2003 nyarán egy kilenc tagú csoportot Ukrajnába vezettem, ahol személyes bizonyságtevések, valamint a Jézus film vetítése által tíz napig misszióztunk az ország észak-nyugati részén levõ falvakban.

      Louisville-i tartózkodásunk alatt Isten megáldotta családunkat Nicolette-el. Istennek hála, kirendelt számomra egy megfelelõ munkahelyet, amely lehetõséget adott számunkra arra, hogy feleségem Ibolya otthon maradhat a gyerekekkel. Különösen hálás vagyok feleségem támogatásáért. Bár a teljes idejû munka (40 óra egy héten) mellett tanulmányaimat egy kicsit lassabb ütemben tudom végezni, nap-mint-nap érzem azt, hogy Isten készít és formál a szolgálatra.

      Különösen hálásak vagyunk a rendszeres támogatásért, amit Szövetségünk, valamint a New York-i és Chicago-i Gyülekezetek részérõl kapunk. Ugyancsak hálásak vagyunk több család és személy támogatásáért is, akik között különösen megszeretném említeni Tóth György testvért és nejét Pennsylvánia államból. Isten fizesse vissza gazdagon áldozatos szeretetüket.

      Isten eddigi vezetése szerint, ha tanulmányaimat befejezem, egy új gyülekezet plántálását szeretnénk elkezdeni. Még nem tudjuk, hogy hol, de bízunk abban, hogy Isten azt is megfogja mutatni a megfelelõ idõben. Kérjük a testvéreket, hogy továbbra is imádkozzanak érettünk, hogy jól felkészülhessünk erre a szolgálatra, és imádkozzanak azért is, hogy Isten mutassa meg számunkra azt a misszió mezõt, ahol használni akar majd bennünket. Addig is, szeretnénk Isten dicsõségére élni és szolgálni, minden erõnkkel, hogy még sokan megismerhessék általunk Isten csodálatos szabadítását.
            Kulcsár Attila

AMIVEL CSORDULTIG VAN A SZÍV, AZT SZÓLJA A SZÁJ...
Máté 12:34/b

Szólt a telefon. Felvettem a kagylót és a 91 éves Esztinéni volt a másik végén. Érdeklõdött hogylétem felõl, mert tudta, hogy nemrégen kaptam egy pészmékert s, hogy azóta meg a bal combom is gyötör annyira, hogy bot nélkül járni sem tudok, mert járás közben nagy fájdalmaim vannak.

      Elmondtam neki, hogy a pészméker egyenlõre jól mûködik, de a combomra nem kapok segítséget. Ugyanis minden specialista olyan foglalt, hogy csak másfél vagy két hónap múlva tudnak fogadni. Közben meg esetleg tovább romolhat a helyzetem, vagy legalábbis megmarad a gyötrelmem.

      Esztinéni nagyon sajnált, de egyben megnyugtatott, hogy minden reggel nyolc óra táján Jankanénivel imádkoznak értem s az Úr megsegít. Aztán szinte automatikusan, emlékbõl a következõ igeversek buggyantak ki ajkán: Vesd az Úrra terhedet, és õ gondot visel rád! (Zsoltárok 55:22.) Mert, õ a fájdalmak férfia, betegség ismerõje... aki fájdalmainkat hordozta... (Ésaiás 53:3-4.) S megígérte, hogy velünk van minden nap egészen a világ végezetéig. (Máté 28:20.) Ennélfogva hisszük, hogy még hálát adunk az õ szabadításáért. (Zsoltárok 42:6.)

 

      Igeidézetei gyógyírként hatottak rám, mert Isten igéje élõ és ható, élesebb minden kétélû kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az izületek és a velõk szétválásáig... (Zsidók 4:12.) S ezt tette velem. Áthatolt egész lényemen. Vagyis személyesen szólt hozzám. Mire B még beszéd közben B képzelõtehetségemet használva, magamban két kézzel fogva fájdalmam terhét, áttettem azt Jézusom karjaiba, hogy õ hordozza helyettem. Azaz õrá vetettem gondomat, aki megígérte, hogy gondot visel rólam. S közben B fájdalmam dacára B nagy isteni békét és még örömöt is nyertem.

      A 91 éves Esztinéni csak azért volt képes engem ilyen határozottan bátorítani, mert a szíve telve volt Isten szavával. Ugyanis õ már fiatal korban behívta Jézust a szívébe. Utána Bibliaiskolát végzett és missziózott. Meg rengeteg Bibliaverset és részt kívülrõl is megtanult. Ráadásul mindmáig naponta tanulmányozza az Írásokat. S mindezek következtében telve van a szíve az Úr szavával és ennek teljességébõl szólal meg a szája. Saját szavai is bátorítottak, de a Bibliaidézetek még többet értek, mert Istentõl származtak!

 

      Mire a következõ kérdések vetõdtek fel bennem: 1. - Vajon Te meg én mivel töltjük meg szívünket? 2. - Hogyan védekezünk a káros hatások ellen? 3. - S milyen következményeket tapasztalunk?

 

      - Elõször vizsgáljuk meg, hogy Te meg én mivel töltjük meg szívünket?

Mindenkinek a szíve tele van valamivel. Vagy értékes dolgokkal, vagy értéktelenekkel. Esetleg károsokkal is. Mindez attól függ, hogy mit ültetünk bele agyunk kompjuterének memoriájába.

Vizsgáljunk meg egy átlagos napot életünkben. Mivel kezdjük a reggelt? Imádsággal vagy napi beosztásunk elkészítésével és gondjainkkal? Aztán, amikor elmegyünk dolgozni, vagy otthon dolgozunk, milyen lelkülettel fáradozunk? Azzal, hogy bármit teszünk, mindent Isten dicsõségére tegyünk s megütközésre ne adjunk okot -, ahogy az 1Korinthus 10:31 kérlel? Vagy saját érdekünk kiharcolása fõcélunk? Majd a szünetekben kivel és mirõl társalgunk? Milyen gondolatokat táplálunk? Végül az esti órákat mivel foglaljuk el? TV elõtt, órák hosszat szívjuk magunkba a világhíreket és egyik ocsmány programot a másik után (mert szépek és tiszták alig akadnak már), vagy tanulmányozzuk a Bibliát, szavait kívülrõl is megtanuljuk, imádkozunk, jó lelki irodalmat olvasunk, lelki zenét hallgatunk, élettársunkkal vagy gyermekeinkkel foglalkozunk, vagy rendezkedünk?

      S ha mindezekbõl még nem ismerjük fel, hogy helyes dolgokkal töltjük-e meg szívünket és agyunkat vagy nem, akkor próbáljuk meg egy hétig megfigyelni, hogy mirõl beszélgetünk másokkal, mert `amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.@ S meglátjuk, hogy a helyes úton haladunk-e vagy nem. Aztán aszerint dönthetünk további magatartásunk felõl.

 

      - Másodszor, gondoljuk át: hogyan védekezünk a káros hatások ellen? Kerüljük a kísértõ társaságot, beszédet, s látványosságokat? Vagy inkább belekeveredünk, mert hát érdekelnek s azzal védekezünk, hogy elvégre e-világban élünk? Csak olyan gondolatokkal engedjük agyunkat foglalkozni, amelyek igazak, tisztességesek, igazságosak, tiszták, szeretetreméltók, jóhírûek, nemesek és dicséretre méltók, ahogy a Filippi 4:8 kérlel; s minden más gondolatot elterelünk; vagy idõnként másokat is táplálunk?

 

      - Végül nézzük meg, hogy felfedezett szokásaink alapján milyen következményeket tapasztalunk? Boldogok, nyugodtak és kiegyensúlyozottak vagyunk? Emlékünkbõl napközben is felbuggyannak a Biblia biztató szavai? S B szavaink hatására B mások láthatólag felüdülnek körülöttünk, vagy inkább elgyengülnek?

      Ha netán úgy tûnik, hogy negatív hatással vagyunk embertársainkra, akkor elsõsorban vizsgáljuk meg, hogy tulajdonképpen Jézusé-e már az életünk, vagy nem. Ha nem, akkor adjuk át neki magunkat most. S ha igen, akkor meg imában forduljunk hozzá segítségért, s egyben - mostantól fogva - tegyük meg mindazt, ami elõsegíti, hogy szívünk csordultig megteljen Igéjével. Azaz naponta, rendszeresen tanulmányozzuk a Bibliát, tanuljunk meg kívülrõl is sokat belõle, meg idézzük üzenetét saját erõsítésünkre és embertársaink megmentésére és építésére.

*****

      Esztinéni példája arra utal, hogy aki Jézus befogadása után Isten Igéjével tölti meg szívét s agyát, s kerüli a kísértõ dolgokat és gondolatokat; annak belsejébõl B szükség esetén B automatikusan élõ víz folyamai illetve a Biblia lélekmentõ, vigasztaló, biztató, erõteljes szavai ömlenek kifelé. (János 7:38.) Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. Ezért, A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon... (Kolossé 3:16.)

                     Mátrainé, F.I. 2003. december 11.

Hallható (audio) Biblia

Közösségünkben nagy kincsnek tartjuk a Bibliát, hiszen Isten kinyilatkoztatott Igéje, amely lelki táplálékot biztosít mindazoknak, akik az Urat követik. Nagy áldás minden nap olvasni, megérteni Isten üzenetét és erõt meríteni belõle. Akinek van egészséges szeme és olvashatja Isten Igéjét, adjon hálát érte! Nem kevesen vannak azok, akik szeretnék olvasni a Bibliát, de már nem lehetséges, mert megromlott a látásuk, valamilyen látási fogyatékosság akadályozza õket a bibliaolvasásban, és talán már az Úr házába sem mehetnek el tartós betegségük miatt.

      Örömhírrel szolgálhatunk az ilyen helyzetben levõknek, ugyanis lehetõség van arra, hogy ingyenesen megrendeljék az Újszövetséget magyar nyelven, audio szalagon. Mindössze annyi szükséges, hogy az illetõ beküldjön egy megrendelési ívet az ITM alapítványhoz.

ITM Magyarország

1068 Budapest

Benczúr u. 31

       Megrendelõ lapot ugyanerrõl a címrõl, vagy az Evangéliumi Hírnök szerkesztõjétõl kérhetünk. Ezt az ívet lehet másolni, továbbítani ismerõsöknek, bárkinek, akinek szüksége lenne ilyen jellegû segítségre, olyanoknak is, akik még nem ismerik személyesen Jézus Krisztust. E Bibliához való hozzájutás egyetlen feltétele az, hogy az illetõ személynek van valamilyen látási fogyatékossága és ezt családi, vagy szak-orvos igazolja aláírásával és pecsétjével.

      A kitöltött megrendelési ívet a budapesti címre kell azután elküldeni.

      A megrendelés vételétõl általában 4-6 hónap szükséges ahhoz, hogy a küldemény megérkezzen a megrendelõhöz. Szalag-lejátszó magnót nem tudunk biztosítani.

                  Georgiov Adrián